Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2438 A felsőoktatásban a béremelkedéssel kapcsolatban, amikor 5 százalékról beszél a képviselő úr, föltehetően nem veszi figyelembe a Széc henyiösztöndíjak következtében bekövetkező növekedést, hiszen a felsőoktatásban tavaly is 20 százalék fölötti béremelkedés következett be, s számításaink szerint idén is 1314 százalék körüli béremelkedés lesz a felsőoktatásban, amely a felsőoktatásban je lentős bérnövekedést tesz majd lehetővé. A felsőoktatásban a bérek, az átlagbér 110 ezer forint körül van, ami megfelel a szellemi foglalkoztatottak átlagjövedelmének. Azt hiszem tehát, hogy nincs lényeges elmaradásunk a kormányprogramban vállaltakhoz képe st. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2517. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2517/123. számokon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A számvitel 1992. január 1jétől hatályos törvényi szabályozása lehetővé tette, hogy a hatálya alá tartozók v agyonukról, vagyoni helyzetük alakulásáról, jövedelemtermelő képességükről, pénzügyi helyzetükről megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adjanak, a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen információkat hozzanak nyilvánosságra. A számviteli szabályozás során az Európai Közösség számviteli irányelveiben, a nemzetközi számviteli sztenderdekben megfogalmazottakat vettük figyelembe. Ezen szándékunkat a jogharmonizációs tárgyalásokon elismerően visszaigazolták azzal, hogy a még meglévő, de nem sz ámottevő, alapvetően technikai jellegű formai eltérésekre felhívták a figyelmet. Az átvilágítást követően az a magyar álláspont alakult ki, hogy a számviteli irányelvek és a számviteli törvény közötti eltérések megszüntethetők, a számviteli törvény újrakod ifikálásával a magyar szabályozás teljes mértékben összeegyeztethető a közösségi jogi szabályozással. A jogharmonizáció érdekében szükséges technikai jellegű, jellemzően formai korrekciók számos helyen érintették a már többször módosított és kiegészített s zámviteli törvény normaszövegét és mellékleteit. Ezért a terjedelmes módosítás helyett, a törvényi előírások belső harmonizációja érdekében is célszerűbbnek mutatkozott az újrakodifikálás. Az újrakodifikálás során az időközben bekövetkezett változások szám viteli szabályait aktualizáltuk, és beépítettük a törvényjavaslatba a gyakorlatban felmerült kérdésekre vonatkozó megoldásokat is. A törvényjavaslat számos esetben tartalmaz részletes előírást, olyan rendelkezést, amelyet az Európai Unió tagállamaiban álta lában nem törvényben, hanem rendeletben szabályoznak. Éppen ezért felmerült, Magyarországon is kerettörvénnyel és nemzeti sztenderdekkel kellene a számvitelt szabályozni. A kérdés megvitatása nyilvánvalóvá tette, ma Magyarországon még nincsenek meg a keret törvénnyel és a kapcsolódó nemzeti sztenderdekkel történő számviteli szabályozás feltételei, mert hiányzik az ilyen szabályozást elfogadó jogi, bírói, ellenőrzési, adózási környezet, nem megfelelően felkészültek a végrehajtók, továbbá a jelenleg hatályos t ársasági jog, illetve a társasági adó, az iparűzési adó, valamint egyéb más fizetési kötelezettségek alapjának megállapítása a számvitel részletes törvényi előírásaira épül. (10.00)
