Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
2436 A kormánynak tehát világos a szándéka: a februári kormányhatározat döntött arról, hogy fel kell gyorsítani ezt az autópályaépítkezést, olcsóbban kell építeni, lehetőleg gyorsabban kell építeni, mégpedig a hazai kis- és középvállalkozásokat bevonva. Azt gondolom, hogy akkor van remény és lehetőség arra, hogy a korábbi árkartellt, azt a monopóliumot, ami kialakult az autópályaépítéseknél, megtörjük, és lehetőleg minél több hazai szereplővel építsünk olyan autópályákat, amelyeket aztán az autósok használni is tudnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypá rtok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalása jelentkezett Jánosi György frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselője: "Ígéret és realitás - bérviszonyok az oktatásban" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megszoktuk már, hogy a parlamenti ülésszakok kezdetén a Fideszfrakció vezetése szót kér, és beszámol a kormányprogramban foglalt feladatok végrehajtásáról, számot ad a választási ígéretek megvalósítá sáról, jelentve, hogy 130, 140 vagy 150 százaléknál tart a négyéves terv időarányos teljesítésében. Mindez feljogosítja a parlamenti ellenzéket arra, hogy időről időre szóvá tegye azokat az ígéreteket, amelyek ködbe vesztek vagy üres léggömbnek bizonyultak ; amelyek teljesítése elmaradt vagy amelyekkel épp ellentétes irányban hatnak a kormányzati intézkedések. Jó példát szolgáltat erre az oktatási szféra bérhelyzetének alakulása. Nézzük, mit írt erről a kormányprogram! Idézem: "A pedagógusok bérének felzárkó ztatása több lépcsőben valósítható meg. Ennek során a kormány az életkörülmények javulásában is érzékelhető reálbérnövekedést szándékszik megvalósítani." Pokorni miniszter úr akkori nyilatkozatai szerint ez évente 810 százalékos reálbérnövekedéssel bizt osítható. Mi valósult meg mindebből a kormány első két évében? A tavalyi szinte érzékelhetetlen 2 százalék körüli reálkeresetnövekedés után az idei évben várhatóan nullaszázalékos lesz a pedagógusok keresetének reálnövekedése. Az ez évi költségvetés ugyan is hiába irányzott elő valamivel több, mint 8 százalékos béremelést, ebből mindössze 5 százalékot garantált a tervezett 6 százalékos inflációhoz képest, ráadásul ennek fedezetét is abból a pénzből adta vissza, amit az átengedett adóbevételek csökkentésével kivett az önkormányzatok zsebéből. Ettől azonban az önkormányzatoknak nem lett több pénzük, így az 5 százalékos béremelés fedezetét is csak más területek rovására vagy végső tartalékaik felélésével tudták előteremteni. Természetesen tisztában vagyok azzal , hogy az önkormányzatok többsége erőn felül teljesítve megadta a pedagógusoknak a 8 százalékos alapbéremelést, ám országos átlagban így sem lesz reálkeresetnövekedés, sőt, ha az infláció meghaladja a tervezett mértéket - amit már előre vetített a pénzügy i tárca , akkor a bérek felzárkóztatása helyett reálcsökkenéssel kell számolnia a pedagógustársadalomnak. A közoktatás terén még ennél is rosszabb helyzetben vannak a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, az önkormányzatok számukra ugyanis mindössz e 0 és 5 százalék közötti béremelést tudtak biztosítani. Rajtuk a szakmai szorzó sem segített, hiszen a fizetések tavalyi rendezése nyomán a garantált béremelés itt igen csekély mértékű. Így ebben a közalkalmazotti körben, ahová a takarítók, fűtők, gazdasá gi ügyintézők, iskolatitkárok és gyermekvédelmi felelősök is tartoznak, a bérek szinten tartása helyett a reálkeresetek csökkenésével kell számolni. Végül érdemes egy pillantást vetni a felsőoktatásban dolgozók jövedelmének várható alakulására is. Az Oktat ási Minisztérium ebben a szektorban mindössze 5 százalékos béremelésre vállalt garanciát, a hiányzó 3 százalék fedezetét maguknak az intézményeknek kell saját bevételeikből kigazdálkodniuk. Ez megoldhatatlan feladat elé állítja az egyetemek és főiskolák eg y részét. Az 5 százalékos béremelés itt is a reálkeresetek csökkenését vonja maga után, ami kiváltképp hátrányosan érinti a kiegészítő pótlékokkal alig rendelkező tanársegédi és adjunktusi kört.
