Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Bejelentés az ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalását elutasító kezdeményezésről: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
2409 Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának kérésére az alábbi eseti jellegű állásfoglalást hozza. Dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke házszabályszerűen járt el akkor, amikor az Országgyűlés 2000. február 28ai ülése napirendjének megállapításakor a tizenöt képviselő á ltal előterjesztett, a napirendi javaslat módosítására irányuló javaslatot szavazásra bocsátotta, és a végleges napirend megállapítására e szavazás figyelembevételével került sor. Dr. Salamon László, a bizottság elnöke." ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Ti sztelt Országgyűlés! Elsőként a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselője szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a bizottság állásfoglalásának indokait az ügyrendi bizottság előadója ismerteti, ugyancsak ötperces időtartamban. A képvise lőcsoportok álláspontját ötöt perces időkeretben egyegy képviselő fejtheti ki, ezután képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő szólhat hozzá három percben. Ezt követően ötperces időkeretben a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselőjét, valamint az ügyrendi bizottság előadóját felszólalási lehetőségé illeti meg. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban mindenk itől elnézést kérek, hogy a keddi háromhetes rendben ezek a viták mindig napirendre kerülnek. De hát ilyen az életünk, az ügyrendi bizottságban rendre alulmaradunk egy olyan érvanyaggal, amely érvanyag álláspontunk szerint megalapozna egyegy kifogást. Ezé rt vagyunk kénytelenek rendre az Országház elé kerülni ilyen napirendi javaslatokkal. Ez esetben a vita tárgya a médiatestületek megválasztásával kapcsolatos nagy vitát kiváltó eljárás. Április 6án az ügyrendi bizottság ebben az ügyben foglalt állást eset i jelleggel. A tényeket röviden ismertetve arról tudom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy eredetileg a házelnök által beterjesztett napirendi javaslat azt tartalmazta, hogy a médiatestületek megválasztását megelőzően egy rövid vita legyen, tíztíz percben valamennyi képviselőcsoport mondhassa el a véleményét, illetve utána képviselőcsoportonként öt percben még egy képviselői kör lefuttatható legyen. Ezt a javaslatot tizenöt fideszes képviselő egy napirendi módosító javaslattal kezdeményezte módosítani úgy, hogy erre a vitára ne kerüljön sor, és az Országgyűlés vita nélkül döntsön a médiatestületek összetételéről. Áder János vezette ezen a napon az Országgyűlés ülését, és február 28án Áder János úgy döntött, hogy ez a kezdeményezés házszabályszerű. (22.50) Ennek megfelelően a javaslatot a Ház elé terjesztette, és a Ház jó szokása szerint a kormánypárti többség szavazatával ezt a módosító indítványt elfogadta, ezzel megfosztotta a frakciókat attól, hogy álláspontjukat ebben a vitában kifejtsék. Az MSZP képvis előcsoportjának az az álláspontja, állásfoglalása, hogy ez esetben a parlament ülésén egy Házszabályba ütköző javaslatot házszabályellenes módon fogadott el az Országgyűlés, s ily módon egy olyan helyzet alakult ki, amely helyzet, azt gondolom, nemkívánato s a Ház jelenlegi és jövőbeni működése szempontjából sem. Indokainkat a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján tudjuk alátámasztani, erre tudunk hivatkozni. A Házszabály 18 olyan esetet tartalmaz - ha kívánja a tisztelt Ház, persze ezeket fel tudom sor olni, de eltekintenék tőle, ha egyetértenek ezzel , amikor vita nélküli döntést ír elő az Országgyűlés részére. Ezen kívüli esetekben álláspontunk szerint minden más olyan esetben, ha az Országgyűlés vita nélküli döntést kíván, az az egy eset áll rendelke zésére az Országgyűlésnek, hogy a Házszabálytól eltérve négyötödös döntéssel erről rendelkezzen. Ez ebben az esetben nem történt meg, ebből kiindulva a mi álláspontunk szerint - a 18 esetet leszámítva - mindenkor vita alapján lehet az Országgyűlésben dönté st hozni, különösen országgyűlési határozati javaslatok esetében.
