Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Csatári József (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Az agrártámogatások igénybevételéről szóló szabályozás néhány visszásságáról" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSATÁRI JÓZSEF (FKGP):
2327 Tisztelt Államtitkár Úr! Valószínűleg elfelejtették a törvény életbe lépésének időpontját figyelemmel kísérni, hiszen a törvény úgy szól, hogy ennek a bizonyos miniszteri rendeletnek 2000. január 1jével életbe kellett volna lépni. Amit ön szóba hozott, a ciánszennyezést és a többit, hogy a minisztérium azért nem tudta ellátni feladatát, annak az a következménye, hogy ezt a rendeletet, a törvényt és a kormányhatározatot, a mely december 15én született, a minisztérium nem tartotta be. Ezért a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 158 igen szavazattal, 89 nem ellenében, 2 tartózkodással elfogadta. Csatári József (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Az agrár támogatások igénybevételéről szóló szabályozás néhány visszásságáról" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Csatári József, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt képviselője interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: " Az agrártámogatások igénybevételéről szóló szabályozás néhány visszásságáról" címmel. Tessék, képviselő úr! CSATÁRI JÓZSEF (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrártámogatások igénybevételének feltételeit a kor mány az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény által kapott felhatalmazás alapján a 273/1977. (XII. 22.) számú kormányrendeletben szabályozta. A rendelet célja az, hogy támogassa az agrártermelőket a gazdasági céljaik megvalósításában, és elősegítse az agrártermékeik piacra jutását. A kormányrendelet végrehajtása során azonban olyan, a mezőgazdasági termelők érdekeit súlyosan sértő és a jogalkotói szándékkal is ellentétes szabályozás történt, amelyet orvosolni kellene. Az egyik a kormány rendelet 3. §ának (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a támogatásban csak azon szervezet vagy személy részesülhet, amelynek, illetve akinek nincs lejáró adó, vám, egészség, nyugdíjbiztosítási járulék hátraléka. Ez azt jelenti, hogy az agrártámogatást azok is jogosulatlanul igénylik, akik egyébként minden szakmai feltételnek megfelelnek, de az igénylés benyújtásának pillanatában adó- és járulékfolyószámlájuk hátralékot mutat. Az igénylők ilyen esetben hátrányt szenvednek, mert példáu l, ha valaki tévedésből tízezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót fizetett be, akkor emiatt elesett egy neki egyébként jogosan járó 1,5 millió forintos támogatástól. Az igénylés pillanatában fennálló hátralék egyébként keletkezhet abból is, hogy a termelő nem rendelkezett azzal a pénzösszeggel, amit a támogatásból kívánt igénybe venni. Az is gyakori, hogy az igényjogosultság valójában az előtt keletkezett, mintsem az igénylő hátralékossá vált volna, de a jogosultságot csak később tudta igazolni. Ez a szigorú rendelkezés méltánytalanul büntet olyan gazdálkodót, aki egyébként jogosan és indokoltan kaphatna támogatást. A probléma megoldását az adózás rendjéről szóló törvény kínálja. E törvény 32. §ának (4) és (5) bekezdése rendelkezik a köztartozásokra vonatkozó visszatartási jogról. Eszerint az adóhatóság jogosult arra, hogy az általa felülvizsgált és adózót megillető támogatást visszatartsa. Ez a tartozás megfizetésének minősül, és az ezen felüli összeget pedig az adóhatóság minden további nélkül kiut alhatja.
