Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Cinkelt lapok a kormány kezében, avagy autósztráda-építés Magyarországon" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2323 Kft.ből indult ki. És akkor Csurka István 50 ezer forintot ajándékoz az árvízkárosultaknak! Hát ez az ért már arcpirító! Tekintettel arra, hogy én voltam a legelső, aki interpellációt intézett a legfőbb ügyész úrhoz 1990ben, most én vagyok a legutolsó, úgyhogy nincs más hátra, mint megkövessem a legfőbb ügyész urat mindazokért az interpellációkért, amelye ket szigorúan a törvényesség érdekében hozzá az ország jobbítása érdekében intéztem. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendőkben eredményesebb lesz a legfőbb ügyész úr tevékenysége az új helyén, mint legfőbb ügyészként volt. Köszönöm szépen. Szavazást nem k érek. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tehát a képviselő úr elfogadja a választ, nem kér szavazást. Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Cinkelt lapok a kormány kezében, avagy autósztrá daépítés Magyarországon" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: "Cinkelt lapok a kormány kezében, avagy autósztrádaépítés Magyarországon " címmel. Tessé k, képviselő úr! SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az köztudott, a kormány nemrég arról döntött, hogy az ország legnagyobb fejlesztési programját, a 600 milliárd forintos autópályaépítési beruházást pályáztatás nélkül, az átlátható, fa ir versenyeztetés szabályainak kijátszásával, a közbeszerzési törvény megkerülésével, mármár a tragikomikum határát súroló titkolózások közepette indítja el, s inkább lemond még a lehetséges európai uniós pénzek igénybevételéről is, visszavonva az erre el őzetesen beadott pályázatokat. Minderre az ad alapot, hogy a kormány - mint azt egyébként még büszkén hirdeti is - megtalálta azt a jogi kiskaput, amellyel elkerülheti a közbeszerzést, amellyel a közbeszerzési törvény betűjét nem, csak annak szellemét sért i meg otromba módon, bemutatót tartva minden állampolgárnak a törvények nevetségessé tételének megengedhetőségéből. Mindez akkor történik, amikor az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése a közbeszerzési törvényben előírtak hatékonyabb betartását, sőt a törvény szigorítását javasolja, s többször visszatérően megállapítja, hogy hazánkban legjelentősebb gondunknak a korrupciót tartja. Mindez akkor történik, amikor a Közbeszerzések Tanácsának az Országgyűlés számára pár nappal ezelőtt elkészített beszámol ója rögzíti, hogy "A közpénzek minél átláthatóbb felhasználása úgy biztosítható, ha a beszerzések mind nagyobb hányadára biztosítják a közbeszerzés szabályait." A kormány hirdetett célja, hogy az autópályaépítkezéseket olcsóbbá, gyorsabbá és a kisebb cége k számára is hozzáférhetővé tegye. Ezek támogatható, csak sajnálatos módon éppenséggel egymást kizáró célok, azaz irreálisak, mivel egyidejűleg nem teljesülhetnek. A kormány be nem vallott, ám vélhetően fő célja, hogy az óriásberuházást kivonva a versenyez tetés szabályai alól, annak finanszírozását a banktitok és üzleti titok leple mögé bújtatva, a pénzköltés részleteit a nyilvánosság és a parlament elől is elrejtse. Ez nem támogatható, de a kormány eddigi gyakorlatát ismerve nagyon is reális lehetőségnek t űnik. Kérem, miniszter úr, ismertesse velünk, hogy milyen jogi kiskapuk kihasználásával, milyen technikával válik a költségvetés pénze, azaz az adófizetők pénze a kormány, a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság bank- és üzleti ti tok által védett magánpénzévé, amit
