Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Cinkelt lapok a kormány kezében, avagy autósztráda-építés Magyarországon" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
2324 minden elszámolási kontroll alól kivonva tetszésük szerint költhetnek el. Várom válaszát. (Szórványos taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Az interpellációra Varga Mihály államtitkár úr vá laszol. Tessék, államtitkár úr! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjából őszinte aggodalmat érzek kicsengeni az autópályaépítések sorsa iránt, ezért enge dje meg, hogy megragadjam az alkalmat és tájékoztassam önt és a tisztelt Házat a kérdései kapcsán erről a helyzetről. A kormány néhány hónappal ezelőtt 2037/2000. (II.29.) határozatában döntött a gyorsforgalmi úthálózat tízéves fejlesztési programjának mód osításáról és egyben a korábbi kormányhatározat módosításáról is. Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy az a kormányhatározat, a 2119/1997es döntés még az előző kormányciklus idején született, amikor - ha jól emlékszem - SZDSZes miniszter irányította a k özlekedési tárcát és az autópályaépítkezéseket. Ez a kormányhatározat az úgynevezett vegyes finanszírozási rendszer felé próbált elindulni, azonban elsősorban koncessziós autópályaépítésről volt szó. Ennek a módosítását ez a kormány kezdeményezte, mert ú gy gondoljuk, hogy éppen az adófizetők pénzének megtakarítása érdekében szükség volt erre a módosításra. Hogy erre példát is mondjak: az M3as építése GyöngyösFüzesabony között a tendereztetés során még 21 milliárd forintos költséggel szerepelt a tenderki írásban, ténylegesen azonban több mint 31 milliárd forintba került az autópálya ezen szakaszának a megépítése. Tehát csak ezen fejlesztési programban több mint 50 százalékkal nőttek a ráfordítások. Azt gondolom, ez nem célszerű és nem hasznos. (15.50) A ko rmány éppen ennek a ráfordításnak a csökkentésén dolgozott, és éppen ezért is kellett egy időbeli eltolással ezt a kivitelezési programot módosítani. Úgy ítélem meg, a kormány mindenben törekszik arra, hogy az adófizetők pénzével, a közpénzekkel minél taka rékosabb gazdálkodás valósuljon meg. Ami az Európai Unióval kapcsolatban elmondottakat illeti: meg kell említenem, hogy az Európai Unió támogatási politikája a kifejtett álláspontja szerint is folyamatban lévő építkezéshez nem nyújt támogatást. Ezt egyébké nt az ön frakciótársa, Kovács Kálmán egy korábbi interpellációban már említette, így az M3as autópálya továbbépítéséhez sem remélhetünk integrációs forrásokat. A kivitelezési költségek leszorításának egyik módja lehet az úgynevezett meghívásos pályázati r endszer alkalmazása, amely éppen az érintett térségben lévő és mozgósítható kivitelezői, beszállítói kapacitások kihasználásán túlmenően a helyi foglalkoztatási feszültségeket is igyekszik enyhíteni. A kormány alapvető érdeke továbbá, hogy a hazánk földraj zi fekvéséből fakadó előnyöket egyrészt kihasználja, másrészt a határon túli jobb közlekedési kapcsolatok feltételeit megteremtse. Összefoglalva tehát, tisztelt képviselő úr, úgy gondoljuk, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programjának egyik megv alósítása az, ami a kormány határozatában szerepel. Törekedni kell arra, hogy minél olcsóbban és minél gyorsabban valósuljon meg hazai vállalkozások bevonásával. Ami a közbeszerzési eljárásra vonatkozó állításait illeti: szeretném emlékeztetni arra, hogy a törvény elfogadása szintén nem erre a parlamenti ciklusra esik. Itt több olyan lehetőség van, amely a kormányt feljogosítja arra, hogy ezt az eljárást lerövidítse, meggyorsítsa. Többek között a közbeszerzési törvény 1. § d) pontja biztosítja, hogy a kezes ségvállalás értékétől függetlenül annak a szervezetnek a beszerzései - ideértve az építési beruházást is - tartozzanak a közbeszerzési törvény hatálya alá, melynek fizetési kötelezettségéért a kormány az államháztartási törvény alapján kezességet vállalt, és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre a törvény hatályát rendelte alkalmazni. Erre a határozatban nem történt utalás, tehát ez nem is tartozik a törvény hatálya alá.
