Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "A Nemzeti Bank veszteségei? Avagy forró-e a tőke Surányi György alatt?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János):
2294 Magyarországon. Sajnos, ezekre a kérdésekre ön egyetlen válasz t sem tudott adni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválasz illeti meg a pénzügyminiszter urat. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Egyértelmű választ tudok adni képviselő úr: lesz autópályaépítkezés, s őt, hatszáz kilométer autópálya fog felépülni az elkövetkező években, remélem, ez elég egyértelmű volt. A közbeszerzési törvény a Magyar Fejlesztési Bank által kiírt pályázatokra nem vonatkozik, tehát azt ajánlom, hogy aki autópályát akar építeni, forduljo n a Magyar Fejlesztési Bankhoz, ők tárgyalnak, egyébként ajánlatokat kérnek. Lehet, hogy a képviselő úrtól nem kértek, de nagyon sok kivitelezőtől és bankoktól is kérnek ajánlatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "A Nemzeti Bank veszteségei? Avagy forróe a tőke Surányi György alatt?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Lentner Csaba , a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzü gyminiszternek. A képviselő urat illeti a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Surányi György jegybankelnök rövid távú spekulációs tevékenységük önkorlátozására kérte néhány hónappal ezelőtt a kereskedelmi bankokat. Tény ugya nis, hogy Magyarországon a hazai és a nemzetközi kamatszint különbségét kihasználó, rövid távra irányuló pénzügyi spekuláció majdnem kockázatmentes profitszerzési lehetőséget biztosít. A kamatkülönbözettel elért haszon ugyanakkor az MNB eredményén keresztü l a magyar adófizetőket terheli, mindez nyilván a PM számára sem közömbös. Hozzávetőlegesen másfél milliárd dollár értékű, éven belül lejáró kötvényállomány van külföldi kézen. Évek óta azonban a túl sok pénz azért van forgalomban, mert a magas hazai kamat ok mágnesként vonzzák a külföldi spekulatív befektetőket. Úgy tűnik, hogy a hazánkba került pénztömeget a külső erők inkább vezérlik, mint a jegybank tudatos emissziós politikája. A magyar államháztartás évek óta 400450 milliárd forinttal növekvő vesztesé gei, a központi költségvetés forint- és devizaadósságának 7000 milliárd forint feletti halmozódása hatalmas állampapírpiaci kibocsátásokat és kamatfizetést igényel. A folyamatok lényege azonban az, hogy a növekvő külföldi tőkebeáramlást magas kamat és ala csony kockázat övezi, ugyanakkor az MNB mérlegében növekszenek a veszteségek, amelyet végül is majd az adófizető magyar állampolgárok térítenek meg. Miniszter Úr! Kérdezem, hogy vajon a veszteséges nemzeti bankos monetáris politika újabb állomásához érkezt ünk. Ha az átlag magyar állampolgár a Nemzeti Bankról hall, óhatatlanul a veszteségek és a felelőtlenség jut eszébe. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr válaszol.
