Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "A Nemzeti Bank veszteségei? Avagy forró-e a tőke Surányi György alatt?" címmel - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
2295 DR. JÁR AI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr, Képviselőház! Képviselő Úr! Valóban az a helyzet alakult ki a magyar pénzpiacon, amit a képviselő úr felvázolt, hogy elsősorban az év elején nagyon nagy mértékben megindult a külfölditőkebeáramlás Magyarors zágra. Ennek összetettek az okai, azonban talán az egyik legfontosabb oka az, hogy tavaly év végén vagy év vége előtt nagyon sok, jórészt alaptalannak bizonyult kritika érte az államháztartást. Az volt az általános hozzáállás, hogy 6 százalék lesz a költsé gvetés hiánya, az infláció 13 százalék vagy 12 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya 3 milliárd dollár lesz, és a gazdasági elemzők egymással versengve egyre rosszabb adatokat hoztak napvilágra. Majd amikor az év végén kiderült, hogy a gazdasági fo lyamatok a kormány előrejelzésének megfelelően nagyon jól alakultak, a költségvetés hiánya a tervezettnél valamivel kevesebb lett, a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél lényegesen kevesebb lett, a gazdasági növekedés pedig a tervezett 4,4 százaléko s szinten alakult, akkor a kedvező makrogazdasági mutatók hatására megindult egy nagymértékű tőkebeáramlás. A belföldi kamatszint csökkenése ezt a tőkebeáramlást csak viszonylag lassan követte, valóban viszonylag nagy, 34 százalékos évi nyereségre tehette k szert kockázat nélkül a külföldi kötvényvásárlók. Ezt a beáramló pénzt a Nemzeti Banknak sterilizálnia kell, ha így folytatódik, akkor ez 30 milliárd forint körüli bevételkiesést vagy többletkiadást okoz majd a Magyar Nemzeti Banknak. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a jelenleg követett árfolyampolitikát fenn kell tartanunk, ez az árfolyampolitika, a szűk leértékelési sáv megtartása ugyanis azt eredményezi, hogy nem értékelődik fel a forint - ma felértékelési nyomás alatt van a forint , viszont a bel földi kamatszint csökken, és a belföldi kamatszint csökkentése jó a költségvetésnek és jó a magyar gazdálkodóknak is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Miniszter Úr! Köszönöm, hogy nem szépítette a dolgokat. Arról van szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke alábecsülte a bruttó hazai termék növekedését és az infláció csökkenését, és ezért a reálisnál magasabb kamatokat ígért az ál lampapírt vásárló külföldi befektetőknek, és ezt most teljesíteni kellene, persze az adófizetők pénzéből. Ez okozza az MNB veszteségét, és ezért forró a tőke Surányi György alatt. A problémák azonban a társadalmat érinteni fogják, mert a Nemzeti Bank monet áris politikája alapján a jegybank csak az egészen rövid távú piaci hozamokat tudja közvetlenül befolyásolni az irányadó kamatával. A magyar állampapírok futamideje azonban egyre jobban az egy évnél hosszabb idejű papírokra tevődik át, és ezért a befolyáso lás lehetősége drasztikusan lecsökken. Itt, tisztelt miniszter úr, arról van szó, hogy Magyarországon a pénzügyek jelentős része kikerült a magyar kormány ellenőrzése alól, a kormány pedig elveszítette a pénzpiaci szabályozóeszközeinek jelentős részét. Eze n sürgősen változtatni kellene. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A miniszter úr viszontválasza következik. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Azt tudom mondani a képviselő úrnak, illetve meg tudom erősíteni azt, hog y fenn akarja tartani a kormány a jelenlegi munkamegosztást a Magyar Nemzeti Bankkal. Azért a kamatszint - igaz, hogy viszonylag későn bekövetkezett - csökkenése valamennyi magyar gazdálkodónak hasznos, valóban az a törekvésünk - legalábbis a kormány törek vése egybeesik azzal, amit a képviselő úr jelzett ,
