Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (136. szám) - Himnusz - A képviselőcsoportok nevében elhangzó felszólalások: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz):
2249 M i sem reméltük, mert láttuk Wajda: Vasember című filmjének végét, és tudtuk, ezekkel nem lehet tárgyalni, mert ha vesztésre áll a parti, úgy is felborítják a sakktáblát. Mindig úgy mennek, mintha jönnének. De azt is tudtuk, hogy a történelem pillanatai nag yon rövidek. Addig kell előremenni, ameddig csak lehet, mert mindig visszajönnek ugyan, de egyegy lépést, egy talpalatnyi földet, egy szusszanásnyi levegőt mindig lehet tőlük nyerni. Az idő pedig nekünk dolgozik. Ott, akkor, 1990. május 2án néhány évre k ivertük a fejünkből a Vasember utolsó képsorait, s boldogok voltunk - túléltük hát, bár igénybe vett. Pontos a diagnózis, amilyen pontos csak egy költőé lehet, semmi durvaság. Mire mi eszméltünk, a málenkij robot, Recsk, a padlássöprések, a szabotázsperek, '56, az internálások, a nagy verések már messze, veszélyesen messze voltak. Már senki sem hánytorgatta fel szívesen a múltat. Finomult a kín. Nekünk már nem jutott az igazi terrorból, minket már tétova zavarodottsággal hagytak az ellenzéki ellenséges erők uszályába kerülni. Nekünk csak a csömör jutott. 1990. május 2án úgy éreztük, hogy ettől a csömörtől szabadultunk meg, a leküzdhetetlen undortól, amit egy velejéig romlott, képmutató és aljas rendszerrel, a hernyók és nyüvek világával szemben éreztünk. (T aps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.) Kedves Barátaim! Soha ne feledjék el a tíz évvel ezelőtti május 2át! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ünnep, főként ha évfordulóval egybekötött, alkalom a mérlegkészítésre, a számvetésre is. Az első sza badon választott Országgyűlés megalakulásának tizedik évfordulóján fel kell tennünk magunknak a kérdéseket: tíz esztendővel ezelőtt vajon hová indultunk, meddig jutottunk, s jó úton járunke egyáltalán? S a mérlegkészítésnél jó, ha vigyázunk az egyensúlyra , mert különben a számvetés könnyen ünneprontássá válhat. Szokás az előbbi kérdéseket akként is megfogalmazni, hogy mente a rendszerváltozás által előbbre Magyarország, vagy sarkosabban: végbemente a rendszerváltozás Magyarországon, illetve rendszerválto záse az, ami az elmúlt évtizedben végbement? Bizonyára kiki nemcsak vérmérséklete, hanem azon álláspontja szerint is adja meg a választ, hogy mit ért rendszerváltozás alatt. Mindenekelőtt szögezzük le: Magyarország demokratikus jogállam, az egypárti komm unista diktatúra politikai rendszerének helyén, történelmi léptékkel mérve egy pillanat alatt létrejöttek a többpártrendszer és a szabad választásokon alapuló parlamentáris kormányzás intézményei, mely intézményrendszer minden, a működését kísérő vita dacá ra, hozzájárult a valahai szocialista táborban példátlan politikai stabilitás kialakulásához. Noha a jogállami berendezkedés kisebb korrekciókra szorul, mégis elmondható: e téren Magyarország új politikai elitje nagyot és maradandó t alkotott, ledolgozván az ország történelmi hátrányait. A stabil politikai berendezkedés alkalmas keretéül szolgált az állami tulajdonon alapuló tervgazdaság nyugati típusú piacgazdasággá történő átalakításához. Ma már a gazdasági erőforrások döntő része magánkézben van, miként a gazdasági össztermék több mint háromnegyedét a magánszektor állítja elő. A magyar gazdaság Európa egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága, mely már nem az átmenet problémáival kénytelen küszködni. A rendszerváltozás végbement kü lkapcsolatainkban is. Elhagyták Magyarország területét a megszálló csapatok, s az ország önkéntes és demokratikus döntés következményeként részévé vált az Északatlanti Szövetségnek, mely csatlakozás nem csupán az évszázadok óta hőn áhított katonai biztons ágot hozta el a számunkra, de egyúttal a biztonságot és prosperitást ígérő nyugati civilizáció partjainál történő lehorgonyzást is jelentette a kompország számára. Magyarország, visszanyert szuverenitásával élve, méreteit és gazdasági potenciálját figyelem be véve, de egyenrangú partnerként tárgyalhat a világ bármely államával, saját nemzeti érdekei érvényesítése céljából. Mindezek alapján a rendszerváltozás tíz esztendeje olyan jelentőségű fordulatként fogható fel, mint amilyen az ezer esztendővel ezelőtti Szent Istváni államalapítás volt. S ha mindez így van - márpedig ez a meggyőződésünk , akkor hogyan lehet, hogy a magyar társadalom többsége a
