Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - POTÁPI ÁRPÁD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2209 Csak ilyen apró tételek: Lenin lelkén szárad, mint megtudhatjuk, 1015 ezer kivégzés. Ez a kétszerese annak, amennyi 18251906 között a cári rezsim számlájára írható. Kiderül, hogy Lenin engedte a papság 8 ezer halottat követelő üldözését, illetve n em emelt szót a Krímben mindössze hat hét leforgása alatt végrehajtott, 50 ezer polgári áldozatot követelő kivégzések ellen sem. A könyv a kommunizmus áldozatainak számát 80 és 100 millió közötti értékre becsüli, az alábbi megoszlás szerint, Szovjetunió: 2 0 millió halott; Kína: 65 millió halott; Vietnam: 1 millió halott; ÉszakKorea: 2 millió halott; Kambodzsa: 2 millió halott; KeletEurópa: 1 millió halott; Afganisztán: 1,5 millió halott; Afrika: 1,7 millió halott; LatinAmerika: 150 ezer halott. Való igaz , hogy nincs alapvető különbség a 80, 5 és a 100 millió halott között, hiszen az alsó érték is borzasztóan magas. Ugyancsak felhívom a figyelmet, de az idő rövidsége miatt már nem tudom olyan részletesen elmondani: Franciaországban az elmúlt évben jelent m eg egy rendkívül értékes könyv a kommunista ideológia természetéről, François Furet írta, aki '4956 között maga is meggyőződéses kommunista volt. A könyv címe: "Egy illúzióvesztés vagy egy illúzió vége"; tulajdonképpen az '56os forradalom kapcsán veszíte tte el az illúzióját. Még egy gondolatot hadd vessek fel, elnézést kérve: A kommunizmus fekete könyve kapcsán megjelent egy harmadik könyv is, szinte az elmúlt hetekbenhónapokban. Ez cikkgyűjtemény, a "Reagálások, a vörös holokauszt" címet viseli, amelybe n újságírók, írók foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Lejárt az időm, befejezem az általános felvezető hozzászólásomat. A későbbiek során mindenképpen szeretnék kitérni Donáth László MSZPs képviselő példátlan kirohanására, amelyet az emberi jogi bizottságb an a személyem ellen tett. Oly mértékben elveszítette az önuralmát, hogy a levezető elnöknek többször rendre kellett utasítania. Ezért mindenképpen érdemesnek éreztem, hogy megjegyezzem a tisztelt Ház előtt: elfogadhatatlan ez a szocialista párti hozzáállá s a személyemhez, az indítványomhoz. Különösen fájdalmas, hogy egy evangélikus lelkész részéről hangzottak el azok a szavak. Köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt O rszággyűlés! A kijelölt bizottságok ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Az állásfoglalások és a kisebbségi vélemények ismertetésére most ötöt perc áll rendelkezésre. Először megadom a szót Potápi Árpádnak, az emberi jogi bizottság előadójának. POTÁPI ÁRPÁD , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság a március 14ei ülésén döntött a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat t árgysorozatbavételéről és az általános vitára való alkalmasságáról. A vita heves volt, ugyanakkor rövid is, mivel mi, kormánypárti képviselők nem értünk egyet azzal a sokszor személyeskedő hangnemmel, mely - főleg Donáth László MSZPs képviselőtársunk mia tt - a bizottságunk munkáját jellemzi. Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy a kommunizmus szót nem a marxi értelemben használjuk, hanem a kommunista rendszer értelmében, akkor beszélhetünk magyarországi kommunizmusról. Egyébként az állampárt, az MKP, az MDP , az MSZMP tagjai magukat kommunistának tartották. Véleményünk szerint már 1944től, az ország nyugati részein 1945től kommunista hatalomról beszélhetünk. Hiába volt ugyanis koalíciós kormányzás, a kommunista párt a szovjet fegyverek árnyékában zsarolhatt a koalíciós társait, a kezében tartotta a belügyet, a gazdaság irányítását és kissé bújtatottan a hadügyet és a külügyet is. (12.00) Hogyan lehet egy olyan országban demokráciáról beszélni, ahol a háború befejezése után két esztendő vel a Magyar Országgyűlés mentelmi joggal rendelkező képviselőjét a szovjet katonai rendőrség letartóztathatja - mivel hazaáruló magyar ávós társaik semmilyen bizonyítékot nem
