Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORVÁTH BÉLA (FKGP), a napirendi pont előadója:
2208 (11.50) Először talán tegyük fel a kérdést: ki volt Apor Vilmos? Hány nemzedék nőtt fel az elmúlt évtizedben anélkül, hogy hallott volna róla? Tulajdonképpen amikor a Szentszék boldoggá avatási eljárása megindult és befejeződött, a magyar tá rsadalom, illetve az ifjabb generáció akkor figyelt föl erre a mártír életű, mártírhalált halt egyházi személyiségre. 1945ben április 1jén volt húsvétvasárnap, s előtte két nappal, nagypénteken történt ez az eset, amikor Győrben a győri püspök a testével próbálta megvédeni a magyar nők tisztaságát, a randalírozó, részeg szovjet katonák szerették volna elragadni a magyar fiatal lányokat, asszonyokat, és ez a főpap a hősies ellenállásával kiállt a női tisztaság érdekében, a testével védte őket, aminek követ kezménye ez a mártírhalál lett. Április 2án meghalt. Ahogy Mécs László szerzetes papköltő mondta: "Apor Vilmos győri püspök az utolsó magyar úr volt." 1945. április 4én vonult a gyászmenet a győri karmelita templomhoz, a kriptához. A további események b izonyítják, hogy ez nem háborús esemény volt, hanem igenis a kommunizmus szedte az áldozatát. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Belügyminisztérium, az akkor már teljesen kommunista kézben lévő belügyi hatóságok betiltották Apor Vilmos győri püsp ök novemberi temetését, ünnepélyes eltemetését a helyreállított győri székesegyházban. Tudni kell, hogy a betiltás miatt felháborodott hívek tüntető akcióba kívántak kezdeni, de a belügyi hatóságok, a kommunista szervek rendkívüli rendszabályokat léptettek életbe, kétszáz fővel megerősítették a győri rendőrséget, mozgósították a tűzoltóságot. Egész éjjel titkosrendőrök állták körbe a karmeliták templomát, lovas rendőrök járőröztek. Féltek attól, hogy a holttestet átszállítják a győri székesegyházba. Barikád okat emeltek a kommunista hatóságok, útfelbontás történt, a politikai rendőrség még a síremlék fényképének és halotti emlékképének a kinyomtatását is megtiltotta. Hogy Apor Vilmos püspök valóban a kommunizmus áldozata volt, azt a későbbi évtizedek is bizon yítják, hiszen a második temetésére 1986ban került sor, a legnagyobb titokban, az Állami Egyházügyi Hivatal még akkor is csak csendes, néma temetést engedélyezett, így az egyházmegye papsága és a hívők is csak utólag értesültek erről az eseményről. Tudom, hogy nem mindegyik egyházi vezető van teljes szívvellélekkel az április 2ai dátum mellett, azonban az egyház a felfogásunk szerint nemcsak magas méltóságokból áll, hanem sokkal szélesebb értelemben széles közösséget jelent. Nem szoktam az Országgyűlés p lenáris ülésén leveleket felolvasni, most hadd idézzek négy mondatot. Az elmúlt napokban Piliscsabáról kaptam egy levelet, Elma nővértől, aki ezt írja: "Sokan köszönjük, hogy az adott órában teljesen összhangban tudott lenni önmagával. Haladéktalanul tette , amire a lelkiismerete indította. Azt pedig, hogy Boldog Apor Vilmos püspök halála napjára kérte ezt az emléknapot, mi külön is megköszönjük, mert az isteni gondviselés terve szerint a győri kórházban ápolónővéreink kísérték a vértanút az örök haza kapujá ig." Tisztelt Ház! Halad az idő, de úgy gondolom, mindenképpen egy kis nemzetközi kitekintést kell tennem a téma kapcsán. Itthon a média kevésbé foglalkozik azzal, hogy Nyugaton, NyugatEurópában, szerte a világban a kommunizmus áldozatairól való megemléke zés most kezdi igazán a virágkorát élni; a Nyugat szembesül azzal a passzív magatartásával, amit az elmúlt évtizedekben követett. Külön szeretnék kitérni a Mérleg című katolikus negyedévi folyóiratban olvasható, e témánkhoz kapcsolódó könyvszemlére. Ebből kitűnik, hogy NyugatEurópában a milliók sorsát befolyásoló kommunista mozgalom XX. századi története napjainkban fontos témája a történettudományoknak. Három, eddig csak külföldön megjelent kötet mindenképpen számot tarthat a magyar olvasóközönség érdeklő désére. Az első kötet "A kommunizmus fekete könyve", amely ezer oldalon kísérli meg összefoglalni az összes, valaha is hatalmon lévő kommunista rezsim, a nemzetközi kommunista mozgalom, valamint a hatalmon nem lévő kommunista pártok által elkövetett bűntén yeket.
