Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
23 Amiről a bizottsági ül ésen a vita folyt, az az volt, hogy vajon az 1 százalékos rendszer, az 1 százalékos adóátirányítás intézménye alkalmas eszköze ennek a célnak a megvalósítására, vajon a Budapest Sportcsarnok újjáépítése logikusan beilleszthetőe azok közé a célok közé, am elyek az 1 százalékos adóátirányításból megvalósíthatók. A bizottság kisebbségének az volt a véleménye, hogy az 1 százalékos rendszer lényegénél fogva nem erre való, az 1 százalékos rendszernek alapjában véve a civil szervezetek és egyházak, tehát olyan tí pusú intézmények pénzellátását kell megoldani, amelyek függetlenek az államtól, és ugyanakkor függetlenek a magánszemélyektől is. A Budapest Sportcsarnok újjáépítése pedig nem ilyen intézmény, kiváltképp nem ilyen intézmény az a Budapest Sportcsarnok - vag y a helyébe épülő intézmény , amely egyfelől sportcélokat, másfelől jövedelmező, nagy rendezvények megvalósítását fogja szolgálni. Ezért azt tartjuk helyes megoldásnak, ha állampolgárok adományaiból - tehát amikor a saját pénzükből, és nem a befizetett ad ókból utalnak át pénzt , az állami költségvetésből, mint ahogy azt a kormány megígérte, és magánvállalkozók részvételével építik újjá. Ezért fogalmaztuk meg fenntartásainkat a bizottság ülésén, mely fenntartásokkal szemben a többségi álláspont képviselői ott, a bizottsági ülésen semmiféle ellenérvet nem fogalmaztak meg, hanem csak arra hivatkoztak, hogy a cél rokonszenves, miért ne támogassuk. Ennyit kívántam a bizottsági kisebbség álláspontjáról elmondani. Ehhez pedig most annyit tennék hozzá, hogy aki ot t volt a bizottság ülésén - ahogy Tállai képviselő úr ott volt - vagy átolvasta a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, az pontosan tudja, hogy a bizottsági ülésen senki egyetlen szót nem szólt arról, hogy ki miként nyilatkozott a tűz napját követően arról, hogy tudja vagy nem tudja támogatni ezt az újjáépítést. Ezért Tállai úrnak idevonatkozó megjegyzése teljesen ellentétes a Házszabállyal, amit megszoktunk annak az oldalnak a képviselői részéről. Sajnálatosnak tartom, hogy Tállai képviselő úr egy ilyen ügyet is megragad arra, hogy támadjon itt, a parlamentben olyasvalakit, aki nem lévén képviselő, erre itt, az Országgyűlésben nem tud reagálni. Nem parlamentszerű Tállai képviselő úrnak ez az eljárása. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalások következnek a napirendi ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezőknek adom meg a szót. Elsőként megadom a szót Vincze László képviselő úrna k, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. VINCZE LÁSZLÓ (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tavaly decemberben nagy megdöbbenéssel vettük tudomásul a Budapest Sportcsarnok leég ését. Jómagam is személyesen ott voltam azok között, akik bejártuk az épületet a tűzeset bekövetkezte után. Szomorú látványban volt részünk. Az első megdöbbenés után mindannyian, akik ott voltunk, azon gondolkoztunk, hogyan lehetne az olimpia évében beköve tkezett, a létesítményt ért tragikus helyzetet megoldani úgy, hogy minél előbb helyreállíttassék a Budapest Sportcsarnok. Nagyon érdekes véleményeket lehetett hallani szerte az országban, de tulajdonképpen Budapesten is. Amiért jómagam és a Független Kisga zdapárt képviselőcsoportja is örömét fejezi ki, hogy a hat párt között a törvényjavaslat kapcsán - mely a T/2157. számon szerepel és a 76. javaslatot jelenti - tulajdonképpen konszenzus mutatkozik. Nevezetesen: egy kicsit előrementem, hiszen ha a történeti ségét nézzük, az első pillanatokban különböző, hirtelen jött felajánlások történtek - azt hiszem, ilyennek tudok minősíteni néhányat , melyek komolysága valamilyen módon megkérdőjelezhető. Maga az ifjúsági és sportbizottság abban gondolkodott - és a képvi selők zöme , hogy egyfajta felajánlást kell tenni. Ennek a módjában voltak különbözőségek az elképzelést illetően. De a végére
