Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tör... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BODA ILONA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2156 társadalmi érdekekből fakadó kérdések megoldása során a parlamenti d emokrácia intézményrendszere megfelelően működik. Az önálló bizottsági indítvány benyújtására azt követően került sor, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentést készített a munkajog területén tapasztalható, a nők és a férfiak eltérő nyugdí jkorhatárából eredő esélyegyenlőtlenség helyzetéről. A jelentés megtárgyalását követően a bizottságban teljes konszenzus, hatpárti egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a felvetett problémát jogi szabályozás útján orvosolni kell. A javaslat azt kívánja biztosítani, hogy a munkavégzési viszonyok megszüntetése során egyenlő eséllyel rendelkezzenek az eltérő életkorban nyugdíjjogosultságot szerző férfiak és nők. Munkajogi szabályozásunk számos területén védi a munkavállalók szociális biztonsághoz fűződő ér dekeit. Ezt a védelmet szolgálja a felmondási jog körében rögzített indoklási kötelezettség, a felmondási tilalom, a felmondási korlátozás és a végkielégítés intézménye. A munkavállalói biztonság megteremtése azonban a munkáltatók jogos gazdasági érdekeine k kifejezését korlátozza, ezért a munkavállalói védelmet csak addig indokolt fenntartani, amíg a munkavállaló megélhetését valamely más juttatási forma nem garantálja. Ezt az elvet össze kell hangolni azzal a követelménnyel, miszerint a munkavállalókat nem lehet a jog eszközeivel arra késztetni, hogy munkavégzési pályájukat, karrierjüket nemüktől függően eltérő életkorban fejezzék be. A munkajogi védelem intézményét mind a férfiak, mind a nők számára azonos életkor betöltéséig kell biztosítani, az eltérő ny ugdíjkorhatár szabályozásától függetlenül. A munkajogi védelem biztosítása szempontjából - az öregségi nyugdíjjogosultság általános szabályaira figyelemmel - a nők és a férfiak tekintetében az azonos életkor - amint itt már szóba is került - a 62. év betöl tése lehet. Ha a munkavállaló nemétől függetlenül valamely nyugellátási formára a 62. életév betöltése előtt jogosulttá válik, szabadon dönthet abban a kérdésben, hogy az adott ellátást igénybe veszie. Amennyiben a munkavállaló a 62. életévének betöltése előtt a számára biztosított nyugellátási formát saját elhatározásából igénybe veszi, a munkajogi védelem - a szociális biztonsághoz fűződő érdekek sérelme nélkül - megszüntethető. Az indítvány a fenti szabályozási elvet egységesen kezeli, ezért azt érvénye síti a munkavégzési viszonyokat szabályozó valamennyi területen. Ez a szabályozási megoldás előremutató, hiszen a munkavégzési viszonyok megszüntetése során a nők és a férfiak esélyegyenlőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy az adott személy a ga zdasági szférában vagy a közszolgálat valamely ágában dolgozik. A fentiekre tekintettel a FideszMagyar Polgári Párt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság önálló indítványát támogatja. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Boda Ilona képviselő asszonynak, aki egyrészt a bizottság álláspontját ismerteti, másrészt felszólalásra is jelentkezett. DR. BODA ILONA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a foglalkoztatási bizottság véleményét ismertetném a 2318. számú törvényjavaslatról, a foglalkoztatási bizottság ugyanis mint első helyen kijelölt bizottság 2000. március 14ei ülésén a munka törvénykönyvéről, illet ve a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról rendelkező szóban forgó 2318. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Azért tartotta a foglalkoztatási bizottság a hivatkozott törvényjavaslatot alkalma snak az általános vitára, mert az a magyar foglalkoztatásügyi jogszabályok között hiánypótló jellegű, ugyanakkor összhangban áll az európai közösségi joganyaggal, különösen az Európa Tanács 1976. február 9én elfogadott 76/207. számú irányelvében foglaltak kal. Arra a kérdésre, hogy miért is hiánypótló jellegű a törvényjavaslat, annak általános és részletes indokolása szabatos választ ad, amely abban foglalható össze, hogy az alkotmány, valamint az Mt. 5.
