Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tör... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
2155 megköszönni a törvény kidolgozásában segítséget nyújtó dr. Pál Lajosnak, helyett es államtitkár úrnak, hogy segített ebben a munkában. (19.50) Kérem önöket, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot támogassák. Támogatásukkal azok a nők, akik így jogosulttá várnak, jobban járnak, védettebb helyzetbe kerülnek, és az egyenjogúság is jobban é rvényesül. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint tízperces időkeretben. Előre jelentkezett felszólaló Homa János úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint már a képviselő asszony megfogalmazta, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának több jelentésében is szerepelt, hogy a felsőoktatásban, illetve az igazságügyben dolgozó nők szándékuktól eltérően előbb válhatnak nyugdíjassá, mint a férfiak, hiszen a korábbi nyugdíjkorhatár elérése - a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint - önmagában is elegendő indok volt a munkaviszony megszüntetéséhez . Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ezért is kezdeményezte az említett törvények módosítását. A törvénymódosítási javaslat lényege a munkaviszonyra és a munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyokra vonatkozóan a nők számára előnyösnek szánt t örvényi szabályozást nem engedi a nők hátrányára fordulni. Miről is van szó? Arról, hogy ha valaki valamilyen jogviszony alapján kedvezményezett helyzetbe kerülhet, akkor ezt egy másik jogviszonyban számára kedvezőtlen helyzetként ne lehessen értékelni. Te hát ha valakire korábbi nyugdíjkorhatár vonatkozik, ez a munkaviszony vagy a munkaviszonnyal azonos tekintet alá eső jogviszony megszüntetése kapcsán a munkáltató számára ne biztosíthasson a többi dolgozóhoz képest előnyösebb helyzetet. Emiatt bizonyos ese tekben a nők bizonyos értelemben hátrányos megkülönböztetést szenvedhetnek a munkaviszony megszüntetése kapcsán. Ugyancsak a jogszabályi változtatást erősítik az Európai Unió Bíróságának ítéletei is, hiszen e bíróság már többször is elmarasztalt bizonyos á llamokat amiatt, mert a munkaviszony megszüntetése terén a nyugdíjjogosultság vonatkozásában a férfiak és a nők között különbségtétel van. Az Unió egyik lényeges szabálya a férfiak és a nők esélyegyenlősége. Tisztelt Ház! Az Európai Unióhoz való csatlakozá s érdekében számos nemzetközi normát a magyar jogi szabályozás részévé kell tennünk. A jogrendszer átalakítása során azonban mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén változtatnunk kell a gondolkodásmódunkon. A jogi szabályozásra vonatkozóan szemlé letünk egyik alappillérévé kell tennünk az esélyegyenlőség megteremtésének követelményét. A társadalmigazdasági életben egyenlő esélyeket kell biztosítanunk a nők és a férfiak, illetve a különböző érdekek mentén kialakuló társadalmi csoportok számára. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy alkotmányunk alapvető személyiségi jogként garantálja az emberi méltósághoz, az egyenlőséghez való jogot. Az alkotmányos alapelvek érvényesítése érdekében jogrendszerünk számos területén olyan konkrét szabályozást kell kialakí tanunk, amely az egyenlő esélyek lehetőségét valóban biztosítja. E feladat megvalósítása körében az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság önálló indítványa mérföldkőnek számít, hiszen a javaslat az esélyegyenlőség megteremtésére vonatkozó igénybő l kiindulva, azt következetesen szem előtt tartva foglalja össze az egyes szabályozási elemeket. A bizottsági indítvány azért is figyelemre méltó, mert bizonyítja, hogy az alapvető, valós
