Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2107 születni a helyi hulladékgazdálkodási tervek. Tehát mi most valóban többet mondunk. Úgy érzem, érvényes a törvény szerint a fokozatosság elve. Két év múlva jutunk abba a helyzetbe, hogy egyáltalán ilyen tervek készüljenek. Ké pviselőtársaimmal, Kovács Tiborral és Göndör Istvánnal, számítva arra, hogy majd mindenki feszítettebb munkát fog végezni, próbáltuk ezt az időt lerövidíteni nagyon szerény mértékben. A 180 nap helyett 120 napot javasolunk, a 270 helyett 180 napot, és még egyszer a 270 helyett 180 napot. Így gyakorlatilag a mi javaslatunk szerint 480 nap alatt, másfél év alatt lehetne eddig eljutni. Úgy érezzük, hogy ez nem egy irreális elvárás, ezt talán meg lehetne valósítani, és akkor a sokféle elvet követően, és arra va ló tekintettel, hogy mennyire fontos a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, másfél év múlva már konkrét dolgokról számolhatnánk be. Úgyhogy ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a megoldást, vagy, mondjuk, kapcsolódó módosító javaslatként egy ehhez hasonló, de az időt lerövidítő módosító javaslatot készítsenek, illetve próbáljunk egy olyat elfogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Pap János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A 330. pontban az 55. § (7) bekezdésénél a helyi hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a hulladéklerakóban lerakott hulladék összetételét, és itt megnevezi a biológiailag leboml ó szervesanyagtartalmat is, ahol előírja, hogy a biológiailag lebomló szerves anyagnak 2004ig, 2007ig, 2014ig hány százalékra kell csökkennie. Megmondom őszintén, hogy magában a javaslatban azt a problémát látom, hogy egyrészt előírni, hogy egy adott d átumra mennyi bomlik le, ehhez azt is kellene tudni, hogy a lebomlást mivel segítjük. Egyáltalán a lebomlás két úton történik; vagy szabadon, gáz formában távozik, ami nem lenne szerencsés, mert az ózonlyukként ismert dolog pont a szeméttelepeken képződő m etán miatt következik be, vagy pedig biogázként hasznosítjuk, de ahhoz biogázhasznosító üzemmel kellene rendelkezni. A másik nagyon fontos dolog, hogy én egyáltalán nem támogatom azt, amikor biológiailag lebomló szerves anyagot, kerti hulladékot és egyéb olyan anyagot, ami hasznos anyag - csak, még egyszer mondom, nem ott van, ahol éppen kellene , szeméttelepre, hulladéklerakóba viszünk, és még elő is írjuk, hogy mikorra kellene lebomlania. Ha ez mégis így maradna a törvényben, akkor azért azt szeretném, ha kiegészítenénk egy fél mondattal, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a biológiailag lebomló szerves anyag minél nagyobb arányban hasznosításra kerüljön. Még egyszer mondom, ha így elfogadjuk ezt a javaslatot, nagyon nehéz lesz nyomon követni, hogy valóban lebomlotte a szerves anyag iksz százaléka. Hogy igazából ezt hogy mérjük, nem is tudom. A 334. pontban a kisajátításról van szó. Ezt a törvényhelyet megnyitottam e módosító indítvánnyal, azok közé tartozik, ahol nem hiszem, hogy ez így jó, ahogy é n terveztem, hogy egyszerűen csak elhagyjuk és ennyi. (16.30) Továbbra sem tartom szerencsésnek és jónak, hogy ingatlant lehessen kisajátítani a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás céljára. Valamit ki kellene találni. Nagyon veszélyes dolognak látom, ha olyan helyet is ki lehet sajátítani hulladéklerakásra, ami messze nem ezt a célt szolgálná, és értékes terület. A 335. pontban Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről című fejezet címe a következőre változna: Az állati hulladék kezelése - az ártalmatlan ítás helyett tehát kezelése. Közben a tárca