Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról s a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz):
2040 Azt is el kell mondanom, hogy döntően az 1970es években a Balaton és térségének a fejlesztése sajnos rendkívül rossz irán yban indult el. A viszonylagos gazdasági jólét, az üdülők megszerzésének a lehetősége, a külföldi utazások korlátozása olyan nyomást helyezett a tóra és környezetére, amelynek az akkori tanácsok nem tudtak ellenállni, ráadásul az ellenállás érdekükkel elle ntétes volt, hiszen fejlesztési forrásoktól eshettek el. Az eredmény lehangoló, sőt tragikus: teljesen beépített "zártkerti" parcellák, mindenféle infrastruktúra nélkül; színvonaltalan, a hagyományokat nem követő lakóterületek, üdülőterületek kialakulása; főleg a déli és az északkeleti Balatonparton szinte egybefüggő agglomeráció kialakulása. Ezt erősítette a rendszerváltást követően a kárpótlás és a részarányföldtulajdonok kiadása, amelyek következtében az üdülőkörzet közigazgatási területén a belterület et körülbelül 200 négyszögöles parcellák vették körül, egyértelművé téve, hogy a tulajdonosok célja az építési telekké történő minősítés, nem pedig a hosszú távú mezőgazdasági művelés. Ezen területek teljes beépítésével a tavat körülzárnánk, az lélegezni n em tudna. Az előbbiek miatt van a balatoni területrendezés terén központi törvényi szabályozásra szükség, amely kötelező a helyi önkormányzatokra. A törvény fő érdeme, hogy a rövid távú érdekek helyett a hosszú távú érdekekre, az egyéni érdekek helyett a k özösség érdekeire helyezi a hangsúlyt. Ki kell emelni azt az aprólékos, sziszifuszi előkészítő munkát, amelyet a terv készítői lefolytattak akár a programkészítés, akár a terv befejező fázisa során, amiért dicséret illeti őket. A terv előírásrendszerének h ármas elvével teljes mértékben egyetértek. A terv megengedő, mert meg kívánja adni a települések fejlődésének térbeli lehetőségét, kivéve ott, ahol ez környezetvédelmi és tájesztétikai szempontból nem kívánatos. Nem az építési tilalomra helyezi a hangsúlyt , hanem feltételekhez köti az építkezést. Szigorú, mert az építést a szükséges infrastruktúra meglétéhez köti. A meglévő közcsatornára történő rákötés kötelező. A beépíthető külterületi földrészletek nagysága az országos átlaghoz képest nagyobb. A terv hat áridőt ad az önkormányzatoknak a településrendezési tervek felülvizsgálatára és elkészítésére. Differenciált, mert a víztől távolodva egyre enyhébb előírásokat tartalmaz, és a települések külterületére nagyobb figyelmet fordít. Úgy vélem, tisztelt képvisel őtársaim, hogy a két fő célt - egyrészt a Balaton vízminőségvédelmét, környezetvédelmét, másrészt a balatoni táj védelmét, illetve esetenként rehabilitációját - a törvényjavaslat egyaránt szolgálja. A vízvédelem és környezetvédelem területén az üdülőkörze t területére kívülről szennyvizet bevezetni tilos. A megépült szennyvízcsatornahálózatra való rákötés kötelező. A part közeli településeken a beépítésre szánt területen, a belterületen építési engedély nem adható ki, ahol a szennyvízcsatornahálózat nem é pült ki. A csapadékvízelvezetés csak meghatározott technológiákkal lehetséges. Ez rendkívül fontos! A tájvédelem és a rehabilitáció terén az üdülőkörzetben az erdőterület nagysága nem csökkenhet. Védi a meglévő zöldterületet. Az építészeti hagyományokat k iemelten figyelembe vevő helyi szabályzatokat kell készíteni. A part közeli településeken a parti sáv fokozott védelme érvényesül. Törekszik a javaslat a parti sétány kialakítására. A tó felől a látható részen mindenfajta bányászati tevékenység tilos. Külö n erőssége a törvényjavaslatnak a szőlőterületek védelme és ezzel a derűs pannon táj védelme is. A fenti célok érvényesítését a törvényjavaslatban számos helyen biztosítják a törvényjavaslat övezeti szabályozási előírásai és az övezeti tervlapok is. Már mo st látható, hogy a törvényjavaslat hatálybalépésével komoly konfliktusok keletkezhetnek a part közeli és az üdülőkörzethez tartozó egyéb települések között, hiszen az elmúlt évekhez képest alapvető szigorítás a part közeli településeken nem jelentkezik. Rá adásul a jelenlegi aránytalan turisztikai szerkezethez képest a turizmus gazdasági előnyeit is a part közeli települések élvezik, s ezzel a szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez elengedhetetlen saját erővel is ők rendelkeznek. Ezzel szemben az üdülők örzethez tartozó nem part közeli, úgymond szegényebb települések fejlődésük érdekében olyan beruházások megvalósítására kötelezettek, amelyek alapvetően a Balaton vízminőségvédelme, a fenntartható idegenforgalmi fejlődés, de nem feltétlenül a település ér dekében állóak. Ezek miatt a fejlesztési források elosztásánál - legyenek azok akár központiak,
