Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS
1975 felfogásában tisztán lássunk, néhány nevet szeretnék felolvasni azok közül, akik 1996ban a most Mátrai Márta által kritizált törvény elfogadásában közreműködtek: To rgyán József, Lányi Zsolt, Isépy Tamás, Surján László, Latorcai János, Kelemen András, Homoki János, Gyimóthy Géza, Bernáth Varga Balázs; folytathatnám a sort. Ezek szerint ezeknek a kisgazda, illetve jelenleg már fideszes képviselőknek a demokráciafelfogá sa ugyanúgy torz, mint ahogy önök azt mondják, hogy a '96ban ezt a törvényt megszavazó más képviselőknek az. Szeretném a vádaskodást ezen a ponton befejezni, mert azt gondolom, sehová sem vezet. Az sem vezet sehová, ha olyan politikai felhangokkal kezeljü k e kérdést, ahogy most Mátrai Márta erre kísérletet tett. Azt gondolom, tárgyilagos, szakmailag megalapozott vitának van értelme, és ebben a Magyar Szocialista Párt partner. Mi egyetértünk azzal, hogy az 1994. évi XXIII. törvény az úgynevezett rendszervál tó törvények körébe sorolódik. Mi azt állítjuk és azt véljük - amíg erről minket ellenkező módon nem győznek meg , hogy ez az 1994es törvény valóban most, 2000 június végére - ez a része legalábbis, a Történeti Hivatalról nyilván nem beszélünk - funkciój át betöltötte, és e funkció továbbélése, amennyiben szükséges, a közben kiépült egyéb intézményrendszereken keresztül funkcionálható, működtethető. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy nem a kör mechanikus bővítését, nem az időszak kiterjesztését kellett volna itt előterjeszteni, hanem arra kellett volna egy szakmailag megalapozott javaslatot letenni, hogy az a fajta tevékenység, amely egyébként nemcsak rendszerváltó országokban, hanem minden országban a nemzet biztonságával, a közélet tisztaságával összefüggésben felmerül, az intézmények tevékenységének bővítésével, esetleg áttekintésével hogyan illeszthető be és hogyan javítható. Tételesen arra gondolok, hogy például a nemzetbiztonsági bizottság egy ilyen értékelést elvégezhetett volna, ennek az értékelésnek az al apján megnézhette volta, hogy esetleg a nemzetbiztonsági törvénynek bizonyos részei hogyan módosíthatók, hogy egyébként az az ügynöki tevékenységi múlt, amelyet nem tekintünk a demokratikus állami élettel összeegyeztethetőnek, az hogyan vehető figyelembe n emcsak négy éven keresztül majd, hanem, ha úgy tetszik, 15 éven keresztül, amíg e szempontnak funkciója van a Magyar Köztársaságban vagy a magyar demokratikus államélet működése során. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy ilyenfajta gondolkodá snak lett volna alapja, lettek volna partnerek az ellenzék oldaláról is, a Magyar Szocialista Párt is partner lehetett volna, de bizony az a megoldás, amelyet önök most választottak, sajnos aggályos. Aggályos, nemcsak azért, mert a hatékonyság vagy a funkc ionalitás szempontjából semmifajta fogódzkodó nincs, hanem azért is aggályos, mert bizony az a személyi kör, amelyet önök választanak, nagyon esetleges. Nagyon esetleges mert - visszautalok megint a '96os vitára - az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor a z expozéjában nagyon pontosan elmondta, hogy az egyik kör a közvetlen befolyásolói kör - egyébként a parlament ezt választotta. A másik kör a közéletben szerepet vállaló, közéleti szereppel rendelkező emberek köre, egy jóval nagyobb kör. De abból most négy et vagy hármat milyen alapon emel ki majd a Magyar Országgyűlés? Valóban, miért nem terjesztik ki az önkormányzati képviselőkre? Az önkormányzati képviselők, polgármesterek ugyanúgy befolyással rendelkezők, ugyanúgy zavaró, ha úgy tetszik, az önök felfogás a szerint, ha ebben a körben olyan emberek vannak, akiknek az erkölcsi tisztasága kivetnivaló. (0.40) Egyházakra, egyházi tisztségviselőkre, szakszervezetekre, munkaadókra miért nem terjed ki? Mert az a kör lenne homogén akkor, az a homogén kör lehetne tár gyalási alap. Önök bizonyos megfontolások alapján az említett három, illetve négy kört választották ki. Azért mondom, hogy három, illetve négy, mert számomra a hivatásos bírák és az ügyészek végül is egy körnek minősülnek, és ebből a szempontból azt gondol om, lényegi különbség nincs.
