Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1942 hogy többségi vé lemény igazán nem hangzott el a bizottságban, csak egy téves hozzászólás hangzott el, amely hozzászóló a Fidesz részéről, rosszul értelmezve a benyújtott törvényjavaslatot, a Sasvári Szilárdféle javaslat alátámasztását indokolta meg a bizottsági ülésen, m ajd aztán kiderült, hogy itt a kormány javaslatáról van szó, így igazándiból csak az ellenzéki képviselők véleménye hangzott el a bizottsági ülésen. Az ellenzéki képviselők véleménye pedig a tekintetben volt kérdőjeles, hogy vajon a kormány komolyan gondol jae, hogy a médiatörvény jelenlegi szabályozásának be nem tartott szabályai mellett kéri az ellenzék támogatását a kétharmados törvény megváltoztatásához. Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a bizottság tagjai szívesen támogatnák a kormány javaslatát az Európai Unió szabályainak megfelelő médiatörvény kialakításához, azonban ehhez szükségesnek tartják, hogy a médiatörvény jelenlegi szabályozásának megfelelő viszonyok alakuljanak ki a közmédiumokban, mert az ellenzéki képviselők a jelenlegi viszonyokat nem tartották ennek megfelelőnek. Elhangzott a bizottság ülésén az is, hogy ha és amennyiben a kormányban és a kormánypárti képviselőkben megvan az a szándék, hogy ezen viszonyok megváltoztatására indítványt, ígéretet tesznek - konkrétan ez a kifejezés hangzo tt el a bizottság ülésén , akkor az általános vitára való alkalmasság megszavazásának nincs akadálya. Elhangzott a vitában a továbbiakban az a kérdéskör, hogy miután egy kétharmados törvény módosításáról van szó, vajon milyen egyeztetés történt a kormány részéről a beterjesztést megelőzően a parlament pártjaival, azaz volte hatpárti egyeztetés a témáról. A kormány képviselőjének tájékoztatása szerint ő úgy értékelte, hogy az a hatpárti egyeztetés, amikor a külügyminiszter úr beszélt az Európai Unió elvárá sairól a hat parlamenti párt meghívott frakcióvezetőivel, kimerítette ezt a kategóriát, ez az egyeztetés lefolyt. Az ellenzéki képviselők megfogalmazták a bizottság ülésén, hogy ez egy nagy vonalakra vonatkozó, a legfontosabb kérdéseket érintő egyeztetés v olt, de semmiképpen nem a médiatörvény módosításának konkrét ügyeit érintő egyeztetés zajlott le a parlamenti frakciók vezetői és a külügyminiszter úr között. Ebből következően tehát az a bizonyos egyeztetés, amire az ellenzéki képviselők az érdeklődésüket kihegyezték, nem történt meg. Ott elhangzott az ellenzéki képviselők részéről az a vélemény is, amely szerint, ha a kormánypártok úgy gondolják, hogy a kétharmados törvény megszavazásához az ellenzék támogatását is kérik, akkor ha eddig nem tették meg, ak kor tegyék meg ezt követően ezt a bizonyos egyeztetést, hiszen láthatóan egy olyan területnek az újraszabályozásáról van szó, amely az elmúlt két évben rendkívül sok konfliktust, feszültséget és vitát eredményezett a magyar közéletben, a parlamentben, a pa rlamenti pártok között. Azaz az ellenzéki képviselők a bizottságban kifejtették, hogy noha többen közülük annak idején a médiatörvény eredeti változatának megszavazásánál is nemmel szavaztak vagy tartózkodtak - hiszen a médiatörvény anyagi konzekvenciákat érintő részeivel az akkori költségvetési bizottságban igen komoly vita bontakozott ki, s ezért a kormánypárti képviselők közül is többen nem tudták megszavazni az akkori törvényt , tehát noha egy ilyen előzménye már volt a kérdésnek, fontosnak tartanák, h ogy a jelenlegi kormánypártok és ellenzéki pártok között, ha már hamarabb nem, akkor most, a parlamenti vita elkezdése időszakában folyjon le egy egyeztetés, annak érdekében, hogy létezike olyan minimális egyetértés kialakítása a parlamenti pártok között, ami adott esetben a kétharmados támogatottságú törvény parlamenti elfogadását biztosíthatja, azaz egy viszonylag nagy támogatottságot adhat ennek a törvénynek. Erre nézve a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselőktől és a kormány képviselőitő l sem kaptunk semmilyen pozitív visszajelzést, ebből következően a jelen lévő ellenzéki képviselők vagy tartózkodtak a szavazásnál, vagy pedig nemmel szavaztak, s így alakulhatott ki a kormánypárti képviselők többségi szavazatával a bizottság pozitív ajánl ása, de ellenzéki kisebbségi vélemény. Köszönöm szépen a figyelmüket.
