Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
1921 működjön, ott az önszabályozás révén érjünk el olyan eredményeket, hogy az együttműködés az állami járulék- és adóbeszedő szervek, valamint a vállalkozók testülete között lényegesen javulj on. Számunkra meglepetés volt, hogy azt a tényt, hogy az önszabályozásnak ezeket a kedvezőtlen és konfliktust kiváltó tényezőit nem minden vállalkozó szerette - amin nem csodálkoztunk, mert ez a dolog lényegével együttjárt , és a másik tényezőt, hogy külö nösen az önfoglalkoztató kisvállalkozások a kötelező tagdíjjal szemben is fölléptek, s azt túlzott mértékűnek minősítették, a '98ban megválasztott kormány fölhasználta arra, hogy az egész kamarai rendszert az összes lényeges funkciójában úgy alakítsa át, hogy a lényeges funkciók megszűnjenek vagy legalábbis visszaszoruljanak. Én ezt nem tartom örömtelinek, károsnak tartom, és az a véleményem, hogy különösen káros egy ilyen átalakulást ott végrehajtani, ahol az egész magántulajdonon alapuló vállalkozói rend szer szervezeti struktúrája még olyan bizonytalan lábakon áll, mint Magyarországon. Nem állítom se azt, hogy az alatt a pár év alatt, míg a kamarák működtek, elérték már az optimális színvonalat, nem állítom azt, hogy a kialakult kamarai rendszer a három k amarával például és a kötelező tagsággal ideálisan működött volna. Teljesen indokoltnak tartottam volna egy átalakulást és egy fejlesztést ebben a szervezetben, de nem a szervezet funkcióinak megváltoztatását, visszaállítását egy régi, államilag irányított rendszer irányába. Most pillanatnyilag annak az átalakulásnak vagyunk a részesei, amikor - áttérhetek a másik kérdésre - a korábban elfogadott rendelet vagy törvény hatására a részleteket is most törvénnyel szabályozni kell. Ugyanakkor lehetetlennek tarto m - s ez a mondanivalóm másik eleme , hogy a parlament elé hoznak egy törvényt, és a költségeit és a hasznát nem mérik föl, csupán jóindulatú megjegyzéseket tesznek arra vonatkozólag, hogy több lesz az ilyen szolgáltató szervezet, annak a tőkeellátása, mu nkaerővel való ellátása és a munkaerő szakképzésének megoldása egyszerűen meg lesz oldva, amikor tudjuk, hogy mind a két dolog, tehát a tőkeellátás is és a megfelelő munkaerővel való ellátása ezeknek a szervezeteknek nem egy akármilyen feladat, amihez ninc senek a jelenlegi irodákban megfelelően fölkészült, szakmai tudással rendelkező emberek - ahogy az előbb a kisgazda képviselőtársamtól hallottuk, hogy itt milyen jelentős feladatokat kell majd még végrehajtani , ahol ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nél kül, csupán a jóindulatú változtatások irányát meghatározva egy előterjesztést hoznak, és azt a parlamenttel kívánják elfogadtatni. (20.20) Én ezt elfogadhatatlannak tartom. Mi, szabad demokraták arra fogjuk késztetni a kormányt a módosító javaslatainkkal, hogy a kamarákkal való együttműködést a kialakult szervezetrendszerben aktívan használják ki; a kamarák felajánlott tevékenységét, amivel együtt kívánnak működni az állami szervekkel, használják ki. Ezt nemcsak azért tartjuk hasznosnak, mert anyagi megtak arítást eredményezhet a költségvetés és a vállalkozók költségei szempontjából, hanem azért is, mert gyorsabban számíthatunk arra, hogy az itt kialakuló, már nagyjából kialakult apparátus szakmai tudását is mozgósítani lehet. Mert tudvalevő dolog, hogy a vá llalatokkal való foglalkozás nem olyan jellegű feladat, mint amit egy adminisztratív iroda tisztviselője automatikusan tud, hogy hogyan kell ellátni. Itt egy nagyon bonyolult helyzetről van szó. Az információs rendszer bonyolultságára az jellemző, hogy ma egy vállalkozó, aki egy másik vállalkozóval kapcsolatba akar kerülni, kereskedelmi szerződést akar kötni, egy bank, amely kereskedelmi vagy pénzügyi szerződést köt egy vállalkozóval, információhiányban szenved arról, hogy az a vidéken lévő kisebb vállalat tulajdonképpen milyen tőkével rendelkezik, milyen eredményei voltak, a költségei és a bevételei hogyan alakultak egymással, és mire számíthat. A kamara igyekezett ezekre a kérdésekre információkat gyűjteni, s ez az információáramlás is nagyon lényeges rész e annak, amit ez az adminisztratív apparátus nyújthat.
