Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
1901 anyagila g is egy olyan közösséget alkot, ahol az egymásra utaltság igen nagyfokú. Ezt az egymásra utaltságot kölcsönösen el kell fogadni a magzatot hordozó nőknek és az államnak is. A szubszidiaritás elve alapján mindig az erősebbnek kell az első gesztusokat megte nni. Tehát a kölcsönös kisegítés elve alapján az államnak kell először azokat az eszközöket, azokat a támogatásokat a nő részére rendelkezésre bocsátani, amelyek lehetővé teszik, hogy tényleges választás elé kerüljön, hogy gyereket vállalhasson - még nem i s magzatot, egyáltalán a gondolat egészséges módon megfogalmazódjon, hogy én utódot akarok. Kérem szépen, valljuk meg őszintén, ebben nem kétszáz éves lemaradásunk van, hanem talán ezeréves. Ha jól megközelítjük ezt a vitát, és ebből jól szűrjük le a tanul ságokat, akkor úgy érzem, ezt az állami támogatást közös erővel oda tudjuk tenni, és akkor Magyarország felvirágozhat, és reméljük, hogy a demográfiai problémákat is meg tudjuk oldani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Erkel Tibor, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! A Magyar Igazság és Élet Pártja a T/2293. számú, a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítási javaslatát az általános vita első szakaszában elutasította. A véleményünk természetesen az Alkotmánybíróság vonatkozó számú határozatát is figyelembe vette, amely a hatályos törvény 12. § (6) bekezdését és az e törvény végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) számú népjóléti miniszteri rendelet 9. § (3) bekezdését alkotmányellenesnek ítélte, és 2000. június 30. napjával megsemmisítette. Jó erre emlékezni! A határozat első négy pontját összevetve, az új t örvényjavaslat korrekciós változtatási terveinél megállapítottuk, hogy ezek sem felelnek meg az ABhatározat elvárásainak, mivel a súlyos válsághelyzet definíciója mellett alkalmazása feltételeinek a meghatározása hiányzik, a súlyos válsághelyzet feltétele i a módosító javaslatban nem szerepelnek. A törvényhozó a súlyos válsághelyzet valós fennállásának vizsgálatáról tehát lemondott, ugyanakkor a magzati élet védelmére irányuló megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket nem állapította meg. A magzat életéne k a védelmére irányuló rendelkezések elégtelenek, semmitmondóak, kimerülnek a munkatárs felvilágosító tevékenységében, valamint a válságkezelő tanácsadás rendszere fejlesztésének az elősegítésében. Véleményünk szerint tehát jelen javaslat az 1992es magzat védelmi törvényhez hasonlóan alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság határozata azonban nemcsak a fentiekre vonatkozó négy pontot tartalmazza, hanem további hármat is, amiről az első általános vitában alig esett szó. Különösen nem a 22 oldalas, négyfejezetes indoklásról, noha ezekről az oldalakról mindent tudnunk illenék még a döntés meghozatala előtt. A továbbiakban ehhez szeretnék hozzájárulni. A határozat 6. pontja: visszautasítja az Alkotmánybíróság az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság ál lapítsa meg, hogy embere a magzat. Ez ma már több ízben elhangzott, de szeretnék utalni arra, hogy ez azt igazolja, hogy volt ilyen indítvány. Ugyanis a magzatvédelmi törvény egészét alkotmányellenesnek ítélő szervezetek állítják, hogy a törvény - címével ellentétben - nem tartalmaz egyetlen konkrét rendelkezést sem a magzatok védelméről, jogairól, és nem állapította meg a magzat jogalanyiságát. Most nem olvasom fel az idézett egymondatos tömör érvek közel két oldalt kitevő sorát. Az indoklás első három ol dalán bárki tanulmányozhatja őket. Csupán a polgári törvénykönyv 10. §át idézem: "A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érde kellentét van." A polgári törvénykönyv szerint tehát a gyermek már megszületése előtt is gyermeknek nevezhető, és jogai vannak, tehát jogalany.
