Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
1902 Idézzünk egy paragrafust az alkotmányból is, a 70/D. § (1) bekezdését: "A Magyar Köztársaság területén élőknek j oguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez." Senki sem vitathatja, hogy a magzat az anyaméhben az elképzelhető legmagasabb szintű testi és lelki egészségben él. Hogy a magzat egyenlő a gyermekkel, ezt a polgári törvénykönyvben, tehát törvényb en olvashattuk. A gyermek pedig ember. Így az anyaméhben egyúttal az alkotmány 70/D. § (1) bekezdését gyakorolja. Az Alkotmánybíróság megállapította - indoklás 2. fejezete , hogy az abortuszt minden esetben törvényben kell szabályozni. A terhességmegszakí tás szabályozásával ugyanis a törvényhozó - kiemelem: a törvényhozó, és nem az Alkotmánybíróság - egyszersmind a magzat jogalanyiságáról is dönt. Ez pedig csak törvényben történhet. Hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy az abortusz szabályozása érinti az anyag önrendelkezési jogát, más, az élethez és egészséghez való jogát is, alapvetően azonban azt követeli meg a törvényi szintű szabályozás, hogy ezzel minden esetben a magzat alapjogi státusáról is állást kell foglalni. Az a sajátos helyzet, hogy egy orsz ág törvénykezésén belül a magzat lehet jogalany vagy jogalanyiságától megfosztott lény, számunkra elfogadhatatlan. A határozat indoklásának 2. fejezetében magyarázza e különös helyzet kialakulását, felidézve a Rómában kelt, nálunk 1993. április 15én hatál yba lépett XXXI. számú törvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét - továbbiakban: egyezmény. (18.50) Ennek a 2. cikk (1) bekezdése így szól: "A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani." Nem tudju k, ki vetette fel először a szöveg értelmezésekor, hogy a "mindenki"ben embernek számíte a magzat is, de az bizonyos, hogy az Európai Emberi Jogi Bizottság több konkrét eset kapcsán egységes gyakorlatot tanúsított: ebben nem foglalt állást, illetve megít élése szerint az egyezmény alapján az egyes tagországok bizonyos szabadságot - certaines discrétionst - élveznek abban a tekintetben, hogy kiterjesztike a magzatra az abszolút védelmet biztosító jogalanyiságot, illetve ha nem, miként biztosítják a magzat i élet védelmét. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a magzatvédelmi törvény nem rendelkezik kifejezetten a magzat jogalanyiságáról, a terhességmegszakítás e törvényben foglalt szabályozásával az Országgyűlés burkoltan, értelemszerűen azt juttat ta kifejezésre, hogy szerinte a magzat nem ember. Hangsúlyozni kívánom: ezt az Országgyűlés állapította meg. Nem a tudomány, amely éppen az ellenkezőjét állítja, nem a nemzetközi jog, amely tartózkodik állást foglalni, nem a magyar Alkotmánybíróság, hanem a magyar Országgyűlés, amely ezt fellebbezhetetlenül tudja: nem emberek - mármint szerintük - a magzatok. Az Alkotmánybíróság valóban nem tehetett mást, mint hogy megfogalmazta a határozat 6. pontját: visszautasítják az arra irányuló indítványt, hogy az Al kotmánybíróság állapítsa meg, embere a magzat. Mély tisztelet illeti meg ugyanakkor a legmagasabb döntéshozó taláros testületet, amely olyan harmadik fejezetet szánt az indoklásban a magzati élet védelme jelentőségének, hogy azt már iskolában tanítva hozz ájárulhatnánk egy mainál erkölcsösebb közgondolkodás kialakításához. Ebből idézem: "Az Alkotmánybíróság ítélkezésében kezdettől fogva kiemelt jelentőséget tulajdonított az élethez és az emberi méltósághoz való jognak, amelyet az alkotmányos alapjogok hiera rchiájának élére helyezett. Ebben a státuszban az állam objektív életvédelmi kötelessége is osztozik, ha megfogant egyedi emberi élet védelmére vonatkozik." Ugyanitt az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a magzati élet, mint az állam életvédelmi kötelessé ge által védendő érték, különös jelentőséggel más jogrendszerekben, mint a meg nem született életnek járó emberi méltóság, valamint a meg nem született emberi élethez való saját joga, önálló alapjogi megfogalmazást is nyerhet.