Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IFJ. HEGEDŰS LORÁNT (MIÉP):
1897 családhoz, amelyek nem tesznek különbséget gyermek és gyermek között, ezek rendszere bővüljön. Ezt is várjuk a kormánytól, és ezért is tettünk javaslatot ebben a már említett orsz ággyűlési határozati javaslatban, hogy az első gyermek utáni családi pótlékot kellene lényegesen emelni, hogy a gyes összegét a nyugdíjminimum helyett indokolt a kötelező legkisebb munkabérhez indexálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha az állam a születésszámot növelni kívánja, akkor a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokat kell csökkenteni, és ezzel kell biztosítani valós választási lehetőségeket a családoknak. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat számomra legmeggy őzőbb vonása - minden ellenkező eddigi megszólalással szemben , hogy a társadalmi realitások és az alkotmányosság szempontjai szerint kívánja feloldani, az Alkotmánybíróság határozatával összhangban, az eredeti törvény alkotmányellenes részeit. A magam ré széről azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat szellemiségének megfelelő törvényt fogadjon el, és ne engedjen teret az olyan módosítási törekvéseknek, amelyek világnézeti alapon közelítik meg ezt a kérdést, és amelyek a legfőbb problémák tekintetében semmilyen kompromisszumot nem ajánlanak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra megadom a szót Fenyvessy Zoltán úrnak, a MIÉP képvi selőjének. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Eredetileg nem kívántam hozzászólni, de mivel reflexszerűen ismétlődnek azok a hozzászólások, hogy a nők önrendelkezési joga a saját testük felett mindenekfelett való, ez kész tet hozzászólásra. Megítélésem szerint a nő önrendelkezési joga abban nyilvánul meg, hogy létesíte szexuális kapcsolatot egy férfival vagy sem - itt kezdődik. Ha igen, önként létesít, akkor eldöntheti, hogy védekezik vagy nem. Ha eldöntötte, hogy nem véde kezik, és ebből a kapcsolatból gyermek fogan, itt már nem áll fenn ez az önrendelkezési jog, mert már nemcsak a saját élete felett rendelkezik, hanem megindul benne egy másik élet. Jogi alapelv, hogy mindenki addig rendelkezhet a saját jogával, amíg más jo gát nem sérti. Ebben az esetben már igenis sérti másnak a jogát, hiszen a benne megfogant magzatnak önálló szívverése, önálló érverése, érrendszere, önálló idegrendszere van. Aki nem tudná, hogy milyen önálló idegrendszere van egy magzatnak, annak ajánlom szíves figyelmébe megtekinteni a Néma sikoly című dokumentumfilmet, és azoknak, akik azt mondják, hogy igenis hagyni kell ezt a törvényt így keresztülfutni, ahogy van, megváltozna a véleményük. Tehát ez az állandó szajkózás a nő saját teste feletti önrende lkezésről hamis beállítás. Igaz ugyan, hogy a magzat benne van - ilyen szempontból a saját teste , de egy önálló élet az, amelyről dönt. Méghozzá úgy dönt, hogy a másik felet, a férfit, aki szintén részese volt a magzat létrehozásának, legtöbbször meg sem kérdezi. Azért talán ki kellene térni arra a kérdésre is a tervezetben, hogy a közös gyermek elvétele egy közös döntés következménye kellene hogy legyen. Másrészt ugyancsak nem történik semmi a válsághelyzet pontos definíciójára vonatkozóan. Tehát ebből a szempontból ez a törvény jogilag is elfogadhatatlan. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hegedűs Lorántnak, a MIÉP képviselőjének. IFJ. HEGEDŰS LORÁNT (MIÉP) : Köszönöm a szót. Dr. Kökény Mihály szavaira szeretnék re agálni, arra az utalásra, hogy milyen hatása volt a közvéleményre a fogadatlan prókátornak a dávodi kislány esetében.
