Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
1846 Én sok szempontból hajlandó vagyok elfogadni, hogy az ember szabadon dönt, de csak a jól informált lelkiismeret tud szabadon dönteni, ezért minden véleménynek el kell jutni kellő sú llyal az emberekhez, hogy kellő súllyal tudjanak dönteni. Abban viszont nagyon egyetértek Csáky képviselőtársammal, hogy itt most nekünk arról kellene elsősorban beszélni, hogy ez a törvény segítie a magzatok melletti döntést, vagy nem, milyen mértékben s egíti, és hogyan lehet hozzásegíteni az állampolgárokat, hogy szabadon, minél jobban döntsenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (S ZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Ismét egy apróság, egy történeti kérdés, hiszen Lezsák Sándor képviselő úr, Kelemen András képviselő úr behozta a vitába az elmúlt évtizedek történetét, és közhelyként beszélnek arról, hogy ez a Kádárkorszak terméke, hogy '56 le verése után egyfajta mézesmadzagként tette lehetővé az akkori kommunista rendszer az abortuszt. Nos, a fordulat valójában a Ratkókorszakhoz képest, tehát a Rákosikorszak szigorú abortusztilalmához képest Nagy Imre miniszterelnöksége idején történt, amiko r még nem a törvényt módosították, csak éppen a tiltott abortuszok kezelésének gyakorlatában történt egy fordulat. A Szabad Népben egyszer csak megjelent egy hír, hogy néhány hónapra ítéltek egy orvost, és ebből mindenki tudta, hogy az abortusz kezelése me gváltozott. Nem a Kádárkorszakban, '56 után, hanem a Nagy Imre miniszterelnöksége idején, '56 előtt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ képviselő asszonya. Megadom a szót. T. ASZTALOS ILDIKÓ ( SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mielőtt elkezdeném felszólalásomat, engedjék meg, hogy Surján képviselő úrnak mondjam azon okból, mivel én is a Kádárkorban szültem meg két gyermekemet, hogy én nem találkoztam azokkal a cédulákkal, amiről a képviselő úr beszélt, sőt nem is hallottam róla; ismerőseim között sem volt olyan, aki gyermekeinek születése előtt ilyen papírt kapott volna. Amikor felkészültem erre a hozzászólásra, biztos voltam benne, hogy bármennyire i s visszafogottak leszünk, ideológiai viták lesznek a Házban. Most tulajdonképpen Lezsák képviselőtársam felszólalása után örülök, hogy azt a gondolatot választottam, hogy igazából nem ideológiai alapon, hanem a tények ismeretének és elemzésének a birtokába n szeretném a mondandómat elmondani, mégpedig a magzati élet védelme okán. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai országok túlnyomó többségében, 77 százalékában, a magyarországihoz hasonló liberális abortuszszabályozás van érvényben. Az európai területeken kívülieket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a világ népességének csaknem 63 százalékában körülbelül ilyen liberális abortusztörvény van jelen. (14.30) Azaz a társadalmi, egészségügyi indikációk az okok olyan széles körét ölelik fel, hogy a terhesség megszakítási kérelem elutasítására csak nagyon ritkán van példa. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az abortuszok száma nem ott a legmagasabb, ahol a legliberálisabb a szabályozás, de látszik az is, hogy azonos törvényi feltételek megléte esetén is szá mottevő különbség van az abortuszok számában. Például ha Finnország vagy a volt NSZK
