Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1806 szolgáltatás párhuzamos jelenlétét. A cél érdekében a fogyasztókat két nagy csoportra osztja. Itt majd új fogalmakkal kell megismerkednünk, hiszen a törvény új fogalmakat vezet be. A fogyasztók azon része, akik megfelel ő alkupozíció kivívására alkalmasak - tehát a nagyfogyasztók , az első ütemben úgynevezett feljogosított fogyasztókká válnak. Mit is takar, mi a lényege a feljogosított státusnak? A státus lényege az, hogy birtokosai szabadon választják meg, melyik termel őtől vagy melyik kereskedőtől vásároljanak villamos energiát, és természetesen az ilyen módon vételezett villamos energia árában a felek szabadon megállapodhatnak. Persze, ennek a viszonylagosan liberalizált helyzetnek is meglehetnek a csapdái, de erről ma jd később szólok. A másik csoportba a közüzemi fogyasztók tartoznak. Ők a lakossági, a kommunális és az egyéb kisebb fogyasztók. Ők azok, akik méreteik, szerényebb felhasználási kapacitásaik vagy széttagoltságuk miatt gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ezért az államnak kötelessége érdekeiket védeni. Ők azok, akiket nem szabad egy liberalizált piac viszonyainak kitenni, hiszen ennek a helyzetnek bizonyosan csak vesztesei lehetnek. Az erős alkupozíció hiánya miatt ők nem dönthetnek szabadon arról, hogy kitől, mely termelőtől vagy kereskedőtől és milyen áron szerzik be a villamos energiát. E fogyasztók érdekeit az állam a törvényben előírt közüzemi ellátási kötelezettség biztosításával és szabályozott végfelhasználói árral képes védeni. Az elő bb elmondottak teljesülését hogyan szolgálja a tervezet? Úgy, hogy a villamosenergiaellátást egy együttműködő rendszer biztosítja. E rendszeren belül két piaci mechanizmus alakul ki, elkülönült szereplőkkel és elkülönült szabályozással. A rendszert magát független rendszerirányító koordinálja. A javaslat a termelői piacot megnyitja, hiszen bárki építhet és működtethet a feltételek teljesülése esetén erőművet, de csak szigorúan piaci alapon. A meglévő erőművek azonban, melyek szinte mindegyike nem piaci ala pon épült, szerződéseik értelmében termelésük egy részét kötelesek a közüzemi fogyasztók ellátása érdekében nem piaci áron értékesíteni. (11.00) Ezek a termelők fennmaradó kapacitásukkal természetesen versenyezhetnek a piacon a feljogosított fogyasztók ell átásáért is. A közüzemi láncolatot egy sajátos ellátási kötelezettség jellemzi. A közüzemi nagykereskedőt a közüzemi szolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatót pedig a közüzemi fogyasztókkal szemben terheli felelősség, illetve kötelezettség. Amikor a feljogosított fogyasztók és a termelők, illetve nagykereskedők viszonyáról beszéltem, egy lehetséges csapdahelyzetet is említettem. Mi okozhat ebben a rendszerben zavart? A zavar oka elsősorban az lehet, hogy a hazai jogi normák nem minden esetben egyeznek az Európai Közösség normáival, illetve életbelépésük eltérő időpontja zavart okozhat. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy kialakulófélben lévő piacon a negatív hatások szinte azonnal érvényesülnek. Ennek oka lehet példá ul az esetleges kedvezmények megvonása, és az árnövekedés azonnal érezhető. A kedvező hatások, elsősorban az árcsökkenés, nyilván jóval később következik be, és jóval később érezteti hatását. Ha tehát egy, már jól működő piacról jelenik meg egy termelő vag y kereskedő a mi formálódó, inkább még csak negatívumait éreztető drága piacunkon, akkor e megjelenők esélyei elsősorban olcsóságuk miatt lényegesen jobbak. Az Európai Unió - az előbbiek miatt - hosszas előkészítés után elfogadta a villamosenergiapiac bel ső szabályairól szóló irányelvet. Ez az irányelv a tagállamok számára előír egy meghatározott ütemű és fokozatos piaci nyitást. Az irányelv a piacnyitással nem érintett fogyasztók esetében lehetőséget ad a közüzemi szolgáltatási kötelezettség fenntartására , míg a feljogosított fogyasztók esetében a rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítja az integrált villamosenergiaipari vállalkozások tevékenységének szétválasztását, valamint azok átlátható és diszkriminációmentes működését, ugyanúgy, ahogy e zt az előttünk fekvő törvényjavaslat is teszi, amely ezek szerint tehát illeszkedik az EU jogrendjéhez.
