Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZAKÓ LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1799 Figyelemmel arra, hog y a javaslat a villamosenergiaipari tevékenység fogalmát nem határozza meg, a javaslat fenti rendelkezései és az indoklás összevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi regionális áramszolgáltató társaságok - mint közüzemi szolgáltatók - e lsősorban horizontálisan integrált vállalkozásként működhetnek, és a közüzemi szolgáltatói engedélyen túl sem villamosenergiakereskedői, sem elosztói engedélyt nem szerezhetnek. Megfontolandó, hogy a jelenlegi regionális áramszolgáltató társaságok egyide jűleg kaphassanak közüzemi szolgáltatói és elosztói engedélyt, és ne kelljen a közüzemi szolgáltatói tevékenységen túl e tevékenységek végzésére külön társaságot alapítaniuk. Ez az előírás értelmezési problémát vet fel a javaslat 77. §ának ismeretében, am i az egyes tevékenységek vonatkozásában a belső számviteli elkülönítés szükségességét határozza meg az EU előírásainak és az uniós gyakorlatnak megfelelően. Gazdaságilag hátrányos lehet az új társaságok létrehozására való kötelezés akkor, amikor előre nem prognosztizálható, hogy a minősített fogyasztók közül hány fogyasztó kíván a versenypiacon feljogosított fogyasztóvá válni, és villamosenergiakereskedői engedéllyel rendelkező vállalkozással szerződést kötni, így az átállás költségei, illetve a befagyott költségek mértéke még csak megközelítőleg sem határozhatók meg. Egyébként az elosztói tevékenységet a regionális áramszolgáltató társaságok jelenleg is végzik a közüzemi szolgáltatói tevékenységük teljesítése érdekében. A teljes jogi szétválasztás gyakorla ti alkalmazása számos problémát vet fel. Plusz egy társaság közbeiktatásával párhuzamosan feleslegesen elhúzódó ügyintézésre lehet számítani például a fogyasztói igények kielégítési feltételeinek meghatározása során. Nincs törvényi garanciája az elosztó en gedélyes szolgáltatási kötelezettségének. A javaslat nem határozza meg a közüzemi szolgáltatókon kívül egyéb engedélyesek által elkövethető szerződésszegő magatartásokat és azok szankcióit. Megállapítható, hogy bár számos érv szól a teljes jogi szétválaszt ás mellett, megfontolásra javasoljuk a kérdés újragondolását és az EUelőírásokkal összhangban történő szabályozását. Továbbhaladva a piacnyitás folyamatán, vizsgáljuk meg annak ütemét! Számos nyilatkozatban elhangzott, hogy az uniós előírásoknak megfelelő en a piacnyitás fokozatosan fog végbemenni hazánkban is. Rendkívül fontos ezért a piac szereplői számára, hogy a feljogosított fogyasztók körét kijelölő kormányrendelet a piacnyitás ütemezését - hogy tehát milyen fogyasztói kör melyik évtől léphet be a lib eralizált piacra - vitákat kizáróan, előreláthatóan szabályozza, ez ugyanis a versenyben lévők és a közüzemi szereplők felkészülésének szempontjából elengedhetetlen. A szabályozási környezetnél maradva: a villamosenergiatörvény alkalmazásának alapfeltétel e az üzemi szabályzat, az üzletszabályzatok megléte és az Energia Hivatal által történő elfogadása. A törvény az üzemi szabályzat hatáskörébe utalja az együttműködő villamosenergiarendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, az ü zletszabályzat pedig az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások szerződéses feltételeit kell hogy tartalmazza. Nagy jelentősége van tehát a végrehajtás szempontjából annak a kérdésnek, hogy ezek a szabályzatok kellő időben és a felek konszenzusán alapul va készüljenek el. Lényeges kérdésnek tartom, hogy pár gondolat erejéig kitérjünk a villamosenergiarendszer főbb működési feltételeire. A gáztörvénnyel 1994ben létrehozott Magyar Energia Hivatal - elsősorban a fogyasztói érdekek védelme és a versenypiaci működés tisztaságának felügyelete céljából - változatlanul fontos szerepet kell hogy betöltsön. A hivatal főbb feladatait a javaslat meghatározza azzal, hogy szervezetéről, jogállásáról és működéséről külön törvény rendelkezik. Itt szeretném felhívni a fi gyelmet arra, hogy a javaslat alapelveivel összhangban kívánatos biztosítani a Magyar Energia Hivatal döntéshozatali mechanizmusának és tevékenységének átláthatóságát. A Magyar Energia Hivatalra vonatkozó államigazgatási eljárási határidőt indokolt lenne c sökkenteni a javaslat szerinti 90 naphoz képest. Néhány szó a működési engedélyek időtartamáról: a javaslat szerint a villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozó működési engedély 25 évre szól, és meghosszabbítható. Az engedélyes
