Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1794 A második magyar Vet. 1962ben lépett életb e abból az egyszerű okból, műszaki, gazdasági tényből, hogy '49ben létrejött a magyar villamosenergiarendszer, amikor a megépült nagyobb erőművek - Mátravidék, Tatabánya, Ajka, Kelenföld, Bánhida - a száz kilovoltos átviteli hálózat összekapcsolásával el kezdték a szinkron üzemű együttműködést. Ebből fejlődött ki az áramszolgáltató vállalatok elosztóhálózata és nem piaci hálózata, ez időben jött létre az MVM tröszt, amely egy gazdasági egységbe fogta össze valamennyi közcélú iparági vállalatot, valamennyi szomszédunkkal kiépítettük átviteli hálózatunk rendszerösszekötő távvezetékkapcsolatát. Így alakult ki a középeurópai volt szocialista országok villamosenergiarendszere közötti szinkron üzemű együttműködés, azaz a rendszerek egyesülése. A harmadik törvé ny, azaz a 1994. évi XLVIII. törvény a privatizáció gazdasági céljainak megfelelő szabályozást létesített. Az MVM tröszt önálló részvénytársaságokra bomlott. Az új társaságok zöme külföldi befektetők tulajdonába került, megtörtént a nyugateurópai villamos energiarendszerrel való összekapcsolása, és annak tagjaként működik együtt a villamosenergiarendszer az UCPTEben az EUországokkal. Így jutottunk el a jelenlegi negyedik magyar villamosenergiatörvény előkészítéséhez. Az új törvénykezést az teszi nélkül özhetetlenné, hogy az EU 96/92.EC számú egységes szabályozását az EU belső villamosenergiapiaca számára című irányelvet, amely tavaly óta kötelező az EUtagországok számára, a magyar jogalkotásunk is alkalmazza, ha hazánk az EU tagországává kíván válni. A z új villamosenergiatörvényben használt fogalmaknak statisztikai szempontból is meg kell felelni az ENSZ, az OECD, az Eurostat előírásainak, amit a magyar energiastatisztikák '92 óta alkalmaznak különböző kiadványaikban; ezek törvénybe való beillesztése é s átvezetése is elkerülhetetlen. (10.00) Ha a kormány az EUirányelv szerinti szabályozandó piacot az EUcsatlakozás előtt kívánja megnyitni, akkor a törvénytervezet egyes cikkeinek meg kell felelniük az Európai Unió fogalmi meghatározásainak is. Mivel ez sürgős feladat, és a kormány a 2001. január 1jei hatálybalépést komolyan gondolja, célszerű lenne, hogy még a részletes vita előtt vagy az alatt az Országgyűlés bízzon meg egy szűk körű szakmai bizottságot, amely az európai irányelv adaptálását soron kívü l elvégzi, harmonizálja, és így az Országgyűlés a részletes vitában már a módosított tervezetet is tudná tárgyalni. Természetesen teljes körű egyetértésre talál annak a célnak a megfogalmazása, melyet a törvény szelleme sugall "A magyar energiapolitika ala pjai, az energetika új üzleti modellje" című előterjesztésben, bányaipari alapelveiben, nevezetesen, deklarálni azt a törekvést, hogy a fejlett európai gazdasághoz való csatlakozás kapcsán a villamosenergiarendszer harmonizációja, jogi szabályozása és a p iacra vonatkozó lépések megtörténjenek. Helyes az a cél is, hogy az induló, majd bővülő versenypiac a hazai fogyasztók érdekeinek, valamint a villamosenergiarendszer biztonságos működési feltételeinek rövid és hosszú távon egyaránt megfeleljen. A törvény a közeljövőben új modell szerint működik. A közszolgálati piac mellett létrejön a versenypiac, mely egyre nagyobb szerepet kap a fogyasztók ellátásában. Nem vitatható tehát az a cél, hogy a fogyasztókat hosszú távon és jól szolgáló, biztonságosan és gazdas ágosan működő, a versenypiachoz kapcsolódó villamosenergiarendszer jöjjön létre. A célok helyes kitűzése után sajnos az előttünk lévő törvény számos hibával rendelkezik, és jelentős módosításra szorul. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy hiányzik, és a parlamentnek sincs bemutatva az a társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat, hogy a törvény milyen hatással bír a törvényben érintett szereplőkre, hogyan érinti a fogyasztót, ki az új törvénykezésből fakadó szabályozás nyertese, ki a vesztese, milyenek a társad almi, gazdasági hatásmechanizmusok. Határozottan szeretném kifejezni azon álláspontomat, hogy amíg az ilyen jellegű, törvénykezést megelőző vizsgálatok nincsenek, a parlament és az érintettek nem tárgyalnak, jó törvénykezést és szabályozást alkotni nem leh et. De hogy is lett volna társadalmi hatásvizsgálat, amikor nem készült
