Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1795 el a villamosenergiarendszer modellalkotása, nem ismerjük a szabályozási irányelveket sem. Nem tudhatjuk, milyen mértékben sérülhet a parlament által elfogadott energiapolitika, hogya n érinti a hosszú távú erőműépítési terveket, mennyiben szolgálja az ellátásbiztonsági garanciákat a jelenlegi törvény. Ez a villamosenergiatörvény kerettörvény. Számos fejezetében lyukas, és koherenciazavarokat vet fel. A jelenleg érvényben lévő villamo senergiarendszert alapvetően befolyásolja, az érvényben lévő egyéb szakmai törvényekkel együtt. Ahhoz, hogy teljes rendszerében zavartalanul működjön a villamosenergiamodell, és ne legyenek törvényi kontraindikációk, a törvénynek legalább az indokló feje zetében utalni kellett volna arra, hogy hogyan változik a gázszolgáltatásról szóló, az ártörvény, a versenytörvény, a privatizációs törvény, a bányatörvény, a koncessziós törvény, a polgári törvénykönyv és idevonatkozó kormányhatározatok és rendeletek sor a. A törvényből fakadóan túl sok jog csúszik át a kormányzati és hivatali hatáskörbe, amit nem tartunk helyesnek. Ugyanakkor hiányzik a Magyar Energia Hivatalra megalkotott törvénytervezet egyidejű beterjesztése, amely nélkül nem lehet működési, szabályozá si, engedélyezési mechanizmusokat jól megítélni, és jelenleg a törvényben sem. Ezért kérjük, hogy a kormány soron kívül terjessze elő a Magyar Energia Hivatalra vonatkozó törvény tervezetét, mutassa be a parlamentnek ennek hatásait. A törvény rendkívül gyo rs és idő előtti bevezetése számunkra nem magától értetődő. Tudomásul vesszük azt a tényt, hogy a magyar jogalkotásnak és magának a villamosenergiarendszernek az EUcsatlakozás időpontjában el kell érnie az Európai Unió villamosenergiarendszerében előírt piaci, működési és műszaki, gazdasági paramétereket, de nem tudjuk elfogadni a törvényalkotásban megjelölt azon célkitűzést, hogy a versenypiac bevezetése és a piacnyitás liberalizációja fokában meg kell haladni az EU átlagát. Ez a szektor a hosszú távú s tratégiai döntések mezeje. Nem bírja el a szélsőséges ingadozásokat, ezért is nagy figyelemmel kell lenni a fokozatos, kizárólag magyar érdekeket szolgáló bevezetés lépésről lépésre való megvalósítására. A törvényben szükségszerűnek tartjuk a villamosenerg iaár kialakításának elveire vonatkozó szempontok rögzítését. Nem képzelhető el, hogy a versenypiac egyik legfontosabb elemét, az árkérdést, annak elveit a törvény ne rögzítse, hiszen az ár versenyszabályozó szerepe, az ár tartalmának meghatározása az EUb an működő villamosenergiatörvények majdnem mindegyikében megtalálható. Nem igaz, hogy a verseny és a liberalizáció egyértelmű árcsökkenéssel jár. Nem szabad a lakosságot, a fogyasztókat becsapni. Ma már itt elhangzott, hogy a magyar árak európai uniós átl aghoz viszonyított mértéke jelentősen kell hogy emelkedjen, hiszen az eurocsatlakozások ezt megkívánják. Abban egyetértünk, hogy talán mérsékelheti a verseny az árat, de ahhoz kapacitástúlkínálat, hálózatfejlesztési és egyéb feltételek is meg kell teremtő djenek, ami igen jelentős befektetési igényekkel jár. Ugyanilyen hiányossága a törvénynek, hogy nem tér ki a független rendszerirányító működési és szabályozási elveire, annak szervezeti, társasági tervezetformáira. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen form ában és hogyan működik a független rendszerirányító szervezete. Tehát szigorúbb törvényi meghatározásokra van szükség a villamos energia külkereskedelmében, az átállási vagy a befagyott költségek kezelésében, a hatósági árak megállapításában. Pontosabban m eg kell határozni az országgyűlési határozatok alapján a mindenkori energiapolitika követelményeinek érvényesítési rendjét, kormányrendelettel, és a villamosenergiaellátás szereplőinek kapcsolatait, az alacsonyabb rendű jogszabályok kidolgozásának rendjét , a Magyar Energia Hivatal szerepét. A villamosenergiatörvény jelenlegi tervezete alapján nem látható tisztán a hazai villamosenergiaellátás hosszú távú üzleti modelljének működése, annak minden eleme. A cél deklarált, a modell kidolgozatlan. A törvénybe n rendkívül érzékeny fejezetet jelent az exportimport kérdések tisztázása. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy az importlehetőségekhez mindenki azonos feltételek mellett juthasson hozzá, ne legyenek a törvényből fakadó átmeneti vagy végleges monopolelőnyö k. Általában igen kritikus pontja a törvénynek, és az azt megalapozó üzleti modellnek
