Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1793 e llátásbiztonsági érdekei ne sérüljenek. A kormánynak fokozottan fel kell figyelnie arra, hogy a szektor szociális szempontból érzékeny, és megfontolandó egy esetleges szociális tarifa bevezetése. Az Unióban a piac első megnyitását '99. február 27én kellet t végrehajtani, a tagországok tapasztalatai kedvezőek. A villamosenergiaárak mindenütt estek. Tudjuk, hogy Magyarországon a megtermelt villamos energia fogyasztói ára mintegy kétharmadafele az európai uniós átlagnak. Így uniós csatlakozásunk, vagyis kapc solódásunk az egyes európai piachoz, mindenképpen árkiegyenlítődéssel jár majd. A magyar piac előzetes és fokozatos megnyitása azonban a kialakuló versenyhelyzet következtében ármérséklő hatású lehet, és reményeink szerint kiegyenlítheti az egyébként meglé vő áremelési kényszert. A verseny mértékét tehát oly módon kell meghatározni, hogy azokon a területeken, ahol az ellátás piaci körülmények között olcsóbb, ott a piac legyen liberalizált, míg ahol a közüzemi szolgáltatás valósítható meg alacsonyabb költsége n, ott továbbra is maradjon fenn a szabályozott piac. Az ellátás biztonsága, a szociális szempontból elérhető energiaárak fenntartása mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelmi szempontokra is. Mindezeket figyelembe véve állami szerepvá llalásra az energiaszektorban még hosszú távon szükség lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! A villamos energiáról szóló törvénnyel az energiaszektor alaptörvényét alkotjuk meg, azt a keretet, amely reményeink szerint hosszú távon meghatározza majd a magyar ene rgiapolitikát. A törvényjavaslat előkészítése széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel történt, az érintett érdekképviseleti szervezetek és vállalkozások észrevételeinek alapos mérlegelésével alakult ki a végleges javaslat, amely alkalmas arra , hogy megalapozza az iparág jövőbeni működését. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Schalkhammer Antal képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Zakó László képviselő úr, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr. SCHALKHAMMER ANTAL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! K edves Képviselőtársaim! Parlamentünk a gazdaság egyik legfontosabb törvényét tárgyalja, hiszen a magyar nemzetgazdaság és ipar talán legnagyobb szereplője az energiaszektor, közöttük az villamosenergiaipar. Sajnálattal konstatálom, hogy ilyen fontos, a ga zdaságot alapvetően érintő törvénynél a kormány tárcáinak vezetői nem mutatnak semmilyen érdeklődést, az illetékes miniszter nem vesz részt az általános vitán sem. Remélem, ez nem azt mutatja, hogy a kormány lefutottnak, illetve előre elfogadottnak tekinti ezt a törvényt. A törvény gazdasági, társadalmi hatásai igen jelentősek és az ellátásbiztonság mellett a lakosság és ipari fogyasztók érdekeit is kell hogy integrálja. Ez a törvény, mint ahogy a szektor maga, ki kell hogy állja a hosszú távú stratégiai dö ntések próbáját, ezért is igen körültekintő, alapos előkészítést és figyelmet érdemel. Érdemes rápillantani a hazai jogalkotás történeti hátterére, amely szintén igazolja a törvényi szabályozás fontosságát és indokoltságát, Glattfelder államtitkár úr erre utalt. Az első hazai villamosenergiatörvény 1931ben a XVII. törvényként lépett hatályba, a gyakorlati alkalmazására azonban csak 1934től került sor, akkor került kiadásra a végrehajtási utasítás a kormány részéről. Az első villamosenergiatörvény - Európában másodikként, Németország után - azért kívánta szabályozni a termelők és fogyasztók közötti jogviszonyt, mivel ez idő tájt a közszféra számára termelő városi villamos művek mellett elsősorban saját bánya- és energiaipari erőművek közcélra is szolgáltattak energiát, de már létesültek országrészellátó közcélú erőművek is, mint például a bánhidai erőmű. Tájékoztatásul jegyzem meg, hogy 1934ben Magyarország bruttó villamosenergiafogyasztása mindösszesen 0,8 milliárd kilowa ttóra volt, a közigazgatási helységek 30 százaléka volt villamosítva, ami csupán 350 ezer fogyasztót jelentett az 1999. évi 35,3 milliárd kilowattóra fogyasztással szemben, amit 5,1 millió fogyasztó vett igénybe.
