Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1791 fogyasztók, vagy a nyitottá vált energiapiacon immár feljogosított fogyasztóként vásárolnak villamos energiát az általuk megválasztott termelőtől vagy keresk edőtől. A villamosenergiatermelő a közüzemi és a versenypiacon is megjelenhet. A hosszú távú szerződéssel rendelkezők kötelesek a szerződésben foglalt közüzemi célra lekötött villamos energiát a közüzemi kereskedőnek felajánlani. A törvényjavaslat az 1999 . augusztus 18i időpontot, vagyis a középtávú erőműlétesítési tervről szóló 2206/1999. számú kormányhatározat közzétételét követően nem ír elő felajánlási kötelezettséget a megkötendő szerződések vonatkozásában, illetve a közüzemi célra lekötött mennyisé gen felüli villamos energiára. A termelő számára lehetőség nyílik, hogy ezen feles mennyiséget az egyre bővülő energiapiacon értékesítse. A törvényjavaslat továbbra is szerepelteti a közüzemi nagykereskedőt és a közüzemi szolgáltatót mint az energiaszektor közüzemi ágának szereplőit. De ezek mellett helyet kapnak benne a versenypiac szereplői is, a villamosenergiakereskedő, a feljogosított fogyasztó és az energiatőzsde. A közüzemi nagykereskedőt ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatóval szem ben, a fogyasztóknak közvetlenül nem értékesíthet. A közüzemi kereskedőnek lehetősége van arra, hogy energiát vásároljon; amennyiben a közüzemi célra lekötött villamos energia nem éri el az ellátási kötelezettség mértékét, az ezt meghaladó mértékű energiát a versenypiacon értékesítheti. A közüzemi szolgáltató köteles az ellátáshoz szükséges villamos energiát a közüzemi kereskedőtől átvenni, míg a közüzemi fogyasztókkal szemben szolgáltatási kötelezettség terheli. Az erőmű veket, valamint a közcélú hálózatokat együttműködő villamosenergiarendszerben kell üzemeltetni. Az együttműködés részletes szabályait a műszaki követelményeket meghatározó üzemi szabályzat tartalmazza, melyet az engedélyesek együttműködve dolgoznak ki, és a Magyar Energia Hivatal hagy jóvá. Az együttműködő villamosenergiarendszer technikai irányításáért a független rendszerirányító a felelős. A törvényjavaslat meghatározza a rendszerirányító feladatait, melyet engedély alapján egy vagy több szervezet is e lláthat. Az átlátható és diszkriminációmentes működés megköveteli a rendszerirányító semlegességét, ezért a rendszerirányító állami tulajdonban tartása feltétlenül indokolt. A vezetékes villamosenergiaellátás alapfeltétele a fogyasztói igények kielégítésé re alkalmas hálózatok üzemeltetése és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása. Ennek érdekében a hálózati engedélyesek - az átvételi és elosztói engedélyes - kötelesek meghatározott, sokrétű követelményrendszernek megfelelni, amely villamosenergiaipari , környezetvédelmi, valamint műszaki biztonsági szempontokat foglal magában. A vezetékes szolgáltatás jellegéből adódóan a hálózatok üzemeltetése továbbra is monopol jellegű tevékenység. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a villamosenergiaipari tevékenysé gek gyakorlását, az esetleges új kapacitások kiépítését engedélyhez köti. Az engedélyezési eljárással a törvényjavaslat IV. fejezete foglalkozik. Az új törvény az engedélyezési eljárás szabályozásakor a korábbihoz képest más logikát követ. Főszabályként a hivatal köteles kiadni az engedélyt, ha az a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. A javaslat a tevékenységek engedélyköteles, nem engedélyköteles és bejelentésköteles szintjeit különbözteti meg. Az új kapacitás létrehozásánál, vagyis új erőmű létesítésénél, a korábbi három szintű engedélyezési eljárást elhagyó, a létesítési és működési engedélyre alapuló kétszintű eljárást vezet be. A törvényjavaslat fenntartja a kizárólagos jog és kötelezettség fogalmát, ezekre a közüzemi szolgáltatásba n van szükség továbbra is, valamint a rendszerirányító vonatkozásában az együttműködő villamosenergiarendszer irányítása céljából.
