Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1790 törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 2000. január 1jén valósul meg a piacnyitás a kormány által a k ésőbbiekben meghatározott mértékben. Tisztelt Ház! A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, hatályban lévő 1994. évi XLVIII. törvény alapvetően a közüzemi szolgáltatási kötelezettségre alapuló villamosenergiaellátást szabá lyozza. Az iparág felgyorsult fejlődése, a privatizáció, az egységes európai piachoz történő csatlakozás igénye, a piacnyitás szétfeszíti a hatályos törvény kereteit, ezért módosítás helyett új törvény létrehozása vált szükségessé. Az új törvény megalkotás át indokolja, hogy a változtatási igény a hatályos törvény túlnyomó részét érinti, és a kettős piac egymás mellett élése a szabályozás alapját koncepcionálisan változtatja meg. (9.40) A törvényjavaslat keret jelleggel határozza meg a villamosenergiaipar m űködésének főbb szabályait, s a piac résztvevőinek alapvető jogait és kötelezettségeit. Az energiajog értelemszerűen gazdasági és műszaki jellegű szabályozást is tartalmaz. A törvényjavaslat technikai részletektől történő mentesítése, valamint a változások hoz való rugalmas alkalmazkodás megköveteli, hogy a részletes szabályozás alsóbb szinten, kormány, illetve miniszteri rendelet szintjén valósuljon meg. A törvényjavaslat keret jellegű kodifikációs megoldása összhangban van az Európai Unió tagállamai által követett és az Európai Bizottság által támogatott gyakorlattal, valamint a jogszabályelőkészítés egyes jogalkotási követelményeiről szóló kormányhatározattal. Az új törvény célként jelöli meg a villamosenergiaversenypiac kialakítását, melynek megvalósít ása nem egy lépésben, hanem összhangban az uniós irányelvvel, fokozatosan történik. A javaslat sajátossága, hogy képes a fokozatosan bővülő versenypiac, s az ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás párhuzamos kezelésére. A törvényjavaslat szerk ezetében új elemként jelennek meg a versenypiacot szabályozó fejezetek. A közüzemi szolgáltatásról szóló rendelkezések a jelenleg hatályos törvényből, a bekövetkezett változásoknak megfelelően, kisebb módosításokkal kerültek átvételre. Ez a kodifikációs me goldás a jogfolytonosság és a jogbiztonság érvényesülését szolgálja. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közösségi irányelv követelményével összhangban a preambulumban alapvető célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőség ű és alacsony költségű ellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a villamosenergiaversenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését. A versenypiac bevezetése magával hozza az állami szerepvállalás csökkenését az ágazatban. Ugyanakkor - a kor ábbi szabályozással összhangban - az ágazat stratégiai jelentőségére tekintettel, a megmaradó állami feladatokat jogilag jól körülhatároltan, kiemelt helyen kell megjeleníteni. A Magyar Energia Hivatal mint energetikai szabályozó hatóság, felelős a villamo senergiaipari tevékenységek engedélyezéséért, ellátja a társaságok felügyeletét, valamint gondoskodik a fogyasztóvédelemről. A kormány üzleti modellje alapvető célul tűzte ki a hivatal függetlenségének megerősítését, melyet jogállásának törvényi szintű sz abályozásával, elnökének a parlamenti ciklustól független, eltérő időtartamú kinevezésével és önálló pénzügyi gazdálkodásával biztosít. A javaslat II. fejezete foglalkozik az energiaellátással. Bemutatja az energiaszektor jelenlegi és az energiapiac majdan i szereplőit. Az előterjesztés értelmében a fogyasztók két módon részesülhetnek villamosenergiaellátásban: vagy közüzemi szerződés keretében, vagy szabad megállapodás alapján. A közüzemi szolgáltatás jogszabályi alapját a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései képezik, ami közüzemi szerződéskötési kötelezettséget ír elő a szolgáltató számára, ezáltal megteremtve a folyamatos és biztonságos energiaszolgáltatás kereteit. A kormányrendeletben meghatározott éves fogyasztással rendelkező fogyasztók, az úgynevezett "minősített fogyasztók" ugyanakkor eldönthetik, hogy a továbbiakban maradnak közüzemi
