Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat; valamint az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
1637 Köszönöm, államtitkár úr. Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor, az ajánlás szerint ezekre 55 perc áll rendelkezésre. Az alkotmányügyi bizottság ülés én kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Gyimesi Józsefnek, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Tessék! DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmán y- és igazságügyi bizottság megtárgyalta a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat, és határozatával azt ajánlja, hogy az Országgyűlés folytassa le a törvényjavaslatok általános vitáját. A bizottsági vita kapcsán várható volt, hogy két markáns álláspo nt alakul ki a bizottságban képviselt valamennyi képviselőcsoport szónoka között, nevezetesen, attól függ az általuk kialakítandó álláspont, hogy a törvényjavaslatokban meghatározott mértékű, állami tulajdonban lévő ingatlant ingyenesen milyen mértékben ha sznál, a használat mértéke tehát a javasolt darabszámot, illetve alapterületet meghaladja, avagy ezen mérték alatt marad. A Fidesz képviselőinek felszólalása próbálta a szabad demokratákat is egy határozott álláspont kialakítására késztetni, ez irányú kívá ncsiságát fogalmazta meg, ezen ellenzéki párt azonban végül is csak - úgy tűnik - szavazatával juttatta kifejezésre álláspontját, amely szavazat, ha nem is név szerinti szavazás volt, de tartózkodásban nyilvánult meg. Nyilvánvalóan ezt az álláspontot, ezt a kettősséget és állást foglalni nem tudó álláspontot az indította, hogy egyrészről kötődik a Szocialista Párthoz, tehát ellenzékiségéhez, másrészről azonban anyagi érdeke más álláspont elfoglalására indítaná, hiszen az általa használt ingatlan mértéke - i smereteink szerint - ugyancsak nem haladja azt a mértéket, amelyet a törvényjavaslat a pártok számára a jövőben engedélyezni fog. A bizottsági vitában alkotmányossági érvek hangzottak el. Kormányzati oldalról az egyik arra a mulasztásra való utalás volt, a melyet most a törvényjavaslat szóbeli előterjesztése során is hallhattunk, hogy tulajdonképpen már közel tíz év óta ennek a törvénynek, tehát a pártok által ingyenesen használt ingatlanok körének a szabályozása szükséges lett volna. Éppen egy szocialista k épviselő szájából kellett hallanunk azt - miként a jegyzőkönyv rögzíti , hogy ezt a törvényt egy valódi rendszerváltó törvénnyé kellene nyilvánítani. Nyilvánvalóan azért tette ezt a nyilatkozatát a szocialista politikus, mert felismeri, hogy már a rendsze rváltás folyamatában kellett volna az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő ingyenes használatát szabályozni. Az ellenérvek között hallhattuk ellenzéki oldalról azt az álláspontot is, hogy hatpárti egyezteté st kellene ebben a kérdésben folytatni, és ugyancsak egy ellenzéki képviselőt kell idéznem, aki azt mondta, hogy a '9498 közötti kormányzati ciklusban az MSZP hatpárti megegyezéssel kívánta rendezni ezt a függőben maradt kérdést; nem élt ezzel a lehetőség ével, amelyet a törvényhozási többség számára biztosított, nem tette meg azt, hogy a használati jogot tulajdoni joggá alakítsa át, arra pedig minden feltétel rendelkezésére állt. Többször, mindkét oldalról elhangzott a másik fél érvelésével szemben a "cini kus" minősítés. Azt hiszem, és nekem nem az a feladatom a bizottság előadójaként, hogy minősítsem ezeket a hozzászólásokat (Bauer Tamás: Eddig csak azt tette!) , de mindenképpen arra rá kell mutatni, mert a dolgok erre utalnak (Dr. Géczi József Alajos: És m i volt a bizottsági álláspont?) , hogy a Szocialista Pártnak nem volt érdekes '94 és '98 között az, hogy olyan módon szabályozza a pártok ingatlanhasználatát, amely az alkotmányosság igényét is kielégíti. A többpárti demokráciában ugyanis nem elégséges a tö bbpártiságot az alkotmányban rögzíteni, hanem a pártok számára olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek a valóságban is megalapozzák a többpártiságot. A pártoknak esélyegyenlőséget kell biztosítani, és jóllehet nincsen alkotmányos kötelezettség arra né zve, hogy az állam ingyenesen adjon a pártok számára használatra ingatlant, de ezt - éppen a többpárti demokrácia erősítése érdekében - mégis a jelenlegi kormány fontosnak tartja. (Csige József: Volt mit eladni!)
