Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 24 (130. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):
1458 Ugyanígy kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy miután ezek a vegyi anyagok valóban károsak, mennyire fontos az előállítás, a csomagolás, a kereskedelem, a tárolás, a raktározás, a felhasználás - és folytathat nám , a göngyölegek megsemmisítése, valamint a fel nem használt növényvédő szerek megsemmisítése és az úgynevezett maradék anyagok, amelyek a permetezőszer kijuttatása során a tartályokban visszamaradnak és esetleg a felhasznált eszközök mosása során kele tkeznek. A táplálkozási láncba történő beépülésükre szintén szeretném felhívni a figyelmet, ugyanis itt egyrészt a növényember, valamint a növényállatember táplálkozási lánc az, amit mindenféleképpen figyelembe kell venni. Szólni kell itt a reziduum, a maradékanyag problémájáról. A képviselőtársam az előbbiekben már említette: valóban itt az élelmezésegészségügyi várakozási időt minden esetben meg kell tartani. A környezetszennyezési vonatkozásokra is szeretném felhívni a figyelmet. A levegő , a talaj, a felszíni vizek fertőződésére, a felszín alatti vizek fertőződésére és a folyó vizek szennyeződésére. Ezek, mint ismeretes, az ökológiai megbomlását idézik elő, és az ökológiai egyensúly megbomlásának helyreállítása, helyreállítódása rendkívül hosszú, időigényes folyamat. Mérgezések előfordulhatnak szándékosan és gondatlanul, véletlen eseményekből. A méreganyagok az én szakmámon belül - az állatorvosláson belül - a takarmányon, az ivóvízen és a bőrön keresztül juthatnak be. Jómagam a módosító in dítványt a takarmányok és a növényvédő szerek tárolása vonatkozásában tettem meg. A mérgezések megelőzéséről: részben megelőzhetőek, részben nem. A legnagyobb gondosság ellenére sem előzhetők meg a vadak esetében, a halak esetében és a méhek esetében sem. Bár a méhek esetében szigorú hatósági intézkedésekkel próbálkozunk megvédeni valamennyi méhcsaládot, azonban a növényvédő szerek sajátossága - a növényvédő szerek kiszóródása, légárammal történő eljuttatása - miatt ez nem minden esetben biztosított. Az azo nnali és végzetes kimenetelű mérgezésekkel most nem kívánok foglalkozni, viszont a másik problémával, a felszívódó és a kumulálódásra hajlamos szerekkel igen. Ezek a régebbi szerek, amelyeket már kivontak forgalomból - a DDT, Aldrin, Dieldrin , de a jelen leg használatos organoklórszármazékok - Lindan, Metoxiklór, Toxaphen - sem teljesen aggálytalanok. Ezen kívül a toxicitás szempontjából az immunrendszerkárosító hatásról is említést kell tenni, valamint ami esetleg a vegyszerek jóval későbbi használata s orán derül csak ki: a teratogén, mutagén, karcinogén hatások. (9.20) Itt felvetődik a felelősség: a gyártó, a felhasználó, a forgalmazó, az alkalmazó felelőssége. Úgy érzem, hogy a teljes láncot kellő szakértelemmel, kellő szakmai fölkészültséggel szabad c sak végeztetni, és a hatósági ellenőrzésnek is mindig a helyén kell lenni. A jövőbeni feladatokat is megszabják ezek az előbb elmondott feltételek. Ugyanis a kutatás során nyilvánvalóan arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen a toxicitása az egyes szereknek, a hatásuk elérése után maradéktalanul és reziduum nélkül lebomoljanak. A felhasználás során a környezetvédelmi szempontokra is figyelemmel kell lenni. Itt előtérbe kerülne a biogazdálkodás segítése. A jelenlegi viszonyok mellett kis lépéseket tu dunk tenni ebbe az irányba. Az előnyök és a hátrányok összegzésekor természetesen az ember mindig arra törekszik, hogy mindennek az előnyét használja ki, és a hátrányok kedvezőtlen hatását minél jobban tompítsa. Véleményem szerint a következő évtizedeknek mind a kutatásban, mind pedig a felhasználásban az lesz a feladatuk, hogy minél kisebb legyen a toxicitása és minél nagyobb legyen a pozitív, tehát az ember megélhetését, az ember jobb életszínvonalát segítő eset. Néhány konkrét példát is elmondanék a sajá t szakterületemről. A leggyakoribb mérgezések a szerves foszforsavésztermérgezések; ezek az acetilkolinészterázenzim bénításával fejtik ki a hatásukat, általános idegméregnek tekinthetők. Azonban ezen kívül ezek a szerek az immunrendszert is károsítják, teratogén, mutagén és karcinogén hatással rendelkeznek.
