Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Jaroslav Zverina, a cseh parlament integrációs bizottságának elnöke és kísérete köszöntése - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1367 Deutsch Tamás jelenlegi miniszter úr, akkor még csak leendő miniszter és országgyűlési képviselő megerősített a televízióban; annak az állításnak, amit Pokorni Zoltán miniszter úr megerősített a televízióban - tehát n em egyedül a miniszterelnök úr van itt kínos helyzetben, hanem vele együtt a Fidesz három alelnöke, köztük két miniszter és egy parlamenti frakcióvezető. Ha megállunk ezen a ponton, tisztelt Országgyűlés, akkor ezt nem tudjuk meg. Ha durván akarnék fogalma zni, akkor azt kell mondanom, hogy mindezek a vezető fideszes politikusok hazugságban maradnak. Megengedheti ezt a Magyar Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim? (Karakas János: Meg!) Meggyőződé sem, hogy nem engedheti meg. Megengedheti ezt a FideszMagyar Polgári Párt? Szerintem nem engedheti meg. Ezért biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenekelőtt fideszes képviselőtársaink fogják támogatni a mai vitában is, és majd amikor a módosító indítványokról szavazunk azt a módosító javaslatot, amelyet Kóródi Máriával és Világosi Gáborral, szabad demokrata képviselőtársaimmal együtt nyújtottunk be. Ez a módosító javaslat két dolgot mond. Az egyik az, amiben megegyezünk Keleti György ké pviselő javaslatával: a jelentést az Országgyűlés elveti. (14.40) Hogy miért veti el, azt az általános vitában elég alaposan indokoltuk. De nem áll meg ezen a ponton: "Felhívja a bizottságot, hogy alaposan vizsgálja ki a miniszterelnök 1998. augusztus 25e i bejelentésének valóságtartalmát" - hogy félreértés ne essék, ez a szó azt jelenti, hogy igazat mondott vagy nem mondott igazat - "hallgassa meg azokat a politikusokat, akik 1998. augusztus 25én a bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozatokat tettek" - hogy félreértés ne essék, azokra a fideszes politikusokra gondolok, akik még aznap, részben a televízióban, Deutsch Tamás miniszter úr az esti műsorban, részben ott helyben a Fidesz választmányán a televízió kamerája előtt, Szájer Józsefre, Pokorni Zoltánra go ndolok, a bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozatokat tettek - "és újra hallgassa meg a miniszterelnököt" - hiszen a miniszterelnök egyszer egy zárt ülésen vett részt a bizottságban, de úgy, hogy ott helyben adta át azokat a dokumentumokat, amelyek állítóla g valamit igazoltak, a bizottság tagjainak nem volt módjuk a dokumentumok áttanulmányozása után a dokumentumokkal kapcsolatban bármit is kérdezni - "majd jelentését 2000. április 30ig terjessze az Országgyűlés elé." Azt hiszem, az, hogy "jelentését terjes sze az Országgyűlés elé", vitathatatlanul szükséges. Azt pedig, hogy "2000. április 30ig", azért írtuk bele, mert az a gyakorlat, ami itt kialakult, hogy egy vizsgálóbizottság hónapokon, ha nem tévedek, egy éven keresztül elnyújtja a maga tevékenységét és ennyi időn keresztül tisztázatlan marad egy ilyen alapvető kérdés, hogy igazat mondotte a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, szerintem ez megengedhetetlen egy demokráciában. Ez persze összefügg azzal az úgynevezett munkarenddel, amelyről már sokat beszé ltem az Országgyűlésben, ami nemcsak azt jelenti, hogy plenáris üléseket csak három hetente tartunk, hanem azt is jelenti, hogy bizottsági üléseket is csak három hetente tart az Országgyűlés, és még egy vizsgálóbizottság is csak három hetente ül össze. Had d emlékeztessek arra, hogy az előző ciklus utolsó vizsgálóbizottsága, amelyik a Kossuth téri Metésztüntetéssel kapcsolatban jött létre, egy hónap alatt elvégezte a maga munkáját, és tisztázta az összes szükséges tényt. Hogy a tényekből ki milyen következt etést vont le, az más kérdés, de a bizottsági vizsgálómunka egy hónap alatt elvégezhető volt. Nekem meggyőződésem, hogy ez a bizottság is egy hónap alatt mindent el tudott volna végezni, amit akar, ha valóban az lenne a cél, hogy a bizottság elvégezze a fe ladatát és kivizsgálja a történteket. Meg kell vallanom, hogy a mi javaslatunk ezeket az ügyészségi javaslatokat nem tartalmazza. Azért nem tartalmazza, mert azoknak akkor van értelme, ha megalapozott jelentés született a vizsgálatokról. Ha a vizsgálat, am it egy vizsgálóbizottság elvégez, valóban jut olyan megalapozott következtetésekre, akkor természetesen támogatjuk az ügyészséghez való fordulást; amíg azonban nem, addig ennek megítélésem szerint a határozati javaslatban nincs helye.
