Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1364 Továbbá azzal is indokolnám ezt, hogy a jelentésben foglalt megállapításokat érdemben minősíteni egyébként sem tudom, mert nem vettem részt a bizottság munkájában, így csak az írásos a nyagok alapján ismerem azokat a bizonyítékokat, amelyeken a határozati javaslat, továbbá a vizsgálati jelentés alapul. Csak egy formállogikai megjegyzésem van. Ez pedig az, hogy azokból a premisszákból, melyeket az anyag felvet, arra a végső konklúzióra ju tni, mint amit a határozatban megfogalmaz, megítélésem szerint nem lehet. Ez azonban olyan jellegű tartalmi kérdés, amelynek bővebb vizsgálatát nyilván a módosító indítványok vitája során képviselőtársaim fogják megtenni. Az 1. pontban szereplő módosító in dítvány, amit Nikolits István és Tóth Károly képviselőtársaim jegyeznek, gyakorlatilag azt a jogi problémát, amit én fel kívánok vetni, megoldja abban az esetben, ha ezt a módosító javaslatot támogatja az Országgyűlés. Ugyanis a módosítás arra irányul, hog y a benyújtott jelentés elfogadása alapján gyakorlatilag a vizsgálatot az Országgyűlés lezártnak tekinti. Amennyiben ezt elfogadja az Országgyűlés, akkor az általam az 5. pontban szereplő módosító javaslathoz teendő megjegyzések nyilván okafogyottá válnak, mert ezek a következők: Az 5. pontban Keleti György képviselőtársam nyújtott be módosító javaslatot, amelynek első fordulatával ugyancsak nem kívánok foglalkozni, mert az már az imént említett tartalmi kérdést illeti, ami gyakorlatilag azt mondja, hogy a bizottság jelentését az Országgyűlés megalapozatlanság címén utasítsa el. Ezzel nem kívánok foglalkozni, mert ha ezt megteszi az Országgyűlés, akkor ugyancsak okafogyottá válna az én mondandóm, ami a következő fordulathoz mondandó el. Ez a módosítójavaslatrész így szól: "Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a vizsgálóbizottság működése során feltárt, de a vizsgálóbizottság feladatával összefüggésben nem lévő, Pokorni Zoltán úr, országgyűlési képviselővel kapcsolatos, egy magánszemély által gazda sági motivációból adott megfigyelési megbízás törvényességét megvizsgálni, s ha ez szükséges, a megfelelő intézkedést megtenni szíveskedjék. Miért tartom én támogathatónak és támogatandónak a módosító javaslat ezen részét? Azért, tisztelt Országgyűlés, mer t a H/2236. számon a bizottság által előterjesztett módosító javaslat úgy fogalmaz, hogy az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét, hogy vizsgálja meg: valósulte meg bűncselekmény, és tegyen intézkedést a bizottság által megállapított tényállás, a lefolytatott eljárás és az előállott bizonyítékok alapján. Ebben a megfogalmazásban két olyan kitétel van, amellyel jogi szempontból vitatkoznom kell. Az első: megítélésem szerint az ügyészségnek nincs joga arra, hogy azt állapítsa meg, történ te bűncselekmény. Itt van az alkotmány, itt van a bírósági szervezeti törvény előttem, itt van az ügyészségről szóló törvény és a büntetőeljárási törvény. Az ezekre vonatkozó jogszabályhelyek együtteséből és egybevetéséből kristálytisztán és logikusan lev ezethető az, hogy az ügyész bűncselekményt nem állapíthat meg, az ügyész bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén lefolytathatja a törvényben meghatározott esetekben saját körében, avagy pedig elrendelheti az egyéb nyomozó hatóságok részére a bünt etőeljárás lefolytatását. Majd a büntetőeljárás eredményéhez képest kerül az ügyész abba a helyzetbe, hogy vagy megtagadja a büntetőeljárást, vagy megszünteti a büntetőeljárást, vagy a bizonyítékokra tekintettel, méghozzá az általa feltárt és megvizsgált b izonyítékokra tekintettel vádat emel. A vádemelés után nyújtja be az ügyet a bíróságnak, ahol aztán majd az oda előírt procedúra alapján megtörténik a bűnösség megállapítása, vagy felmentő ítélettel zárul az ügy, tehát érdemében döntenek az ügyről. Ez az o rszággyűlési határozat egyrészt olyanra kéri tehát az ügyészséget a legfőbb ügyészen keresztül, hogy állapítsa meg bűncselekmény megtörténtét. Ez megítélésem szerint pontatlan, tehát azt állapíthatja meg, hogy fennforoge bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, és ahhoz képest nyilván a szükséges intézkedéseket tegye meg - erre felkérheti. A másik része ennek a határozati javaslatnak az, amikor az Országgyűlés határozatban szólítaná fel a legfőbb ügyészt arra, hogy ő az intézkedését a bizottság által me gállapított tényállásra alapítsa.
