Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TÓTH ANDRÁS
127 azt is, amit Kiss László leír, hogy akár háromhetes is lehe t az Országgyűlés ülése, és így is folyamatos működésnek tekinthető az ülés. Ugyanezt a gondolatmenetet támasztja alá az Alkotmánybíróságnak ugyanebben a pontban az a megállapítása, hogy "Az ülésezési rend megállapításánál az egymást követő ülések közötti ülésszünet időtartama akkor ésszerű, ha az így megállapított ülésezési rend biztosítja, hogy az Országgyűlés maradéktalanul el tudja látni az alkotmányban meghatározott feladatait." Itt sem számokat mond az Alkotmánybíróság, és ebbő l a megfogalmazásból eleve következik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy ez lehet akár háromhetenkénti ülésezés. Itt támasztja alá (Az elnök ismét csenget.) Kiss László alkotmánybíró véleményét, és ezért gondoltam azt, hogy helyesen járok el, ha annak ellenére, hogy ez párhuzamos vélemény... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : ...mégis ide idézem. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Balczó Zoltá n, a MIÉP képviselője. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Salamon képviselő úrnak szeretném idézni az első hozzászólásomban mondottakat, mely szerint nyilván azt jelentettem ki, hogy önmagában a heti ülésezés nem követelmény. Hadd rögzítsem a MIÉP állá spontját ebben az egész kérdésben a kezdettől fogva. A MIÉP azt mondta a háromhetes ülésrendre, hogy nem tartja célszerűnek, de próbáljuk ki, nézzük meg a tapasztalatokat. Nem szavazta meg, utána a következő ülésszak előtt ismét nem szavazta meg, és nem az ért, mert megítélése szerint egyértelmű, hogy ez nem felel meg az alkotmányossági követelménynek, hanem úgy ítéljük meg, hogy ezeken a kereteken belül célszerűbbnek tartjuk a heti ülésezést. Ezt most nem akarom részletezni, majd a módosító indítványnál. Sz ó sincs arról, hogy itt mi azt jelentettük volna ki, hogy márpedig a háromhetes ülés alkotmányellenes, és itt a demokrácia ezáltal megszűnt. Nem azért utasítjuk el ezt a javaslatot, mert a háromhetes ülést tartalmazza, hanem azért, mert nem tartalmazza. Ha a háromhetes ülésezés lett volna meghatározva ebben a javaslatban, negyedennyit szólok hozzá, próbálom valamennyire a heti ülés előnyeit ismertetni. Most kizárólag azért voltam kénytelen a MIÉP határozottabb elutasítását tolmácsolni, mert megítélésünk sze rint ez a javaslat nem felel meg az Alkotmánybíróság által megszabott követelménynek. Úgy ítéljük meg, hogy ha valakinek, akkor az Országgyűlésnek illene egy alkotmánybírósági határozat betartásával hozni meg a saját maga belső jogszabályát. Nem a háromhet es ülésrend alkotmányossága a kérdés, azt elfogadjuk. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Tóth András képviselő úr. DR. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Itt a vita második szakaszában vagy vége felé s zeretném néhány kérdésben az MSZP álláspontját egyértelművé tenni, mintegy reagálva is néhány olyan kérdésre, amely az ügy alapjaihoz kötődik. Az első: szeretném lezárni ezt az albizottsági dolgot, valóban megint az van, hogy valami miatt nem tudjuk egymás t megérteni. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Az albizottsággal az volt a gond a kezdettől fogva, hogy nem vette figyelembe azt a realitást, hogy olyan javaslatot kell kidolgozni és olyan módon, amely kétharmaddal elfogadható. Hiába van egy javaslat mellett 5:1es szavazás, ha a Fidesz nem ért azzal egyet, abból a javaslatból nem lesz semmi. Hiába van a
