Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
122 akkor nincs Országgyűlés? Akkor az alkotmánynak az a rendelkezése lépne előtérbe, hogy egész pontosan fejezzem ki magam, hogy az O rszággyűlést az Országgyűlés elnöke hívja össze ülésekre. Tehát, kérem szépen, szembe kell azzal nézni, hogy természetesen minél nagyobb konszenzus alakul ki bizonyos döntések felett, mellett, az annál jobb, az annál célszerűbb és annál megfelelőbb. Azonba n mereven ragaszkodni egy ilyen szabályhoz működésképtelenséget eredményezne, mert hiszen ha egyetlenegy variációban sincs kétharmados megállapodás, akkor nincs. Az pedig mégiscsak a dolgok fejük tetejére állítása lenne, ha azt mondanánk, hogy ha nincs két harmados többség, akkor döntsön a kisebbség. Mert akkor kezdjünk el azon vetélkedni, hogy ki tud minél kisebb kisebbségi támogatású javaslatot előterjeszteni, és minél kisebb egy kisebbség, annál inkább annak a kisebbségnek van igaza. Ez, kérem szépen, a p arlamentarizmus működésével összeegyeztethetetlen. Ha nem sikerül a kétharmados többségeket kialakítani, akkor minden Házszabály, minden parlamenti jog az egyszerű többségnek nyit lehetőséget. Az Alkotmánybíróság sem azt írta elő, hogy a működési rendben e setenkénti döntéseket a parlamentnek kétharmados többséggel kell meghozni. Nem! Az Alkotmánybíróság beszél kétharmados többségről, arról beszél tudniillik, hogy a Házszabályban, amely kétharmados többséggel meghozandó állami irányítás egyéb jogi eszköze, k étharmados többséggel meghozandó országgyűlési határozat, abban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek a működési rend kialakítása szempontjából lényegesek. Ez a módosító javaslat ezt a célt, ennek a megoldását szolgálja. Ennek kell valóban eleget tenni, és ennek álláspontom szerint - vitatkozva ellenzéki képviselőtársaim felszólalásával - ez a javaslat eleget is tesz. Szabad legyen utalnom arra, hogy az Alkotmánybíróság határozatában szerepelnek ezek a kitételek, nevezetesen, hogy az ülésezési ren dnek biztosítania kell az Országgyűlés folyamatos működését; hogy az ülésezési rendnek biztosítania kell az Országgyűlésnek az alkotmányban és más törvényben meghatározott feladatai ellátását; hogy az ülésezési rendnek biztosítania kell azt, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladó módon kövessék egymást. Ezeket az Alkotmánybíróság maga határozta meg határozatában, és azt tettük, hogy ezeket az elveket, ezeket a szabályokat szó szerint emeltük be az ügyrendi bizottság j avaslatába. Na, most ne tessék mondani, hogy ez a jogi technika ismeretlen, mert tessék már megnézni a Házszabály 51. §át! Hogy szól? "Napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, a felszólalás tárgyát és okát megje lölve, lehet napirenden kívüli felszólalással élni." Én is ugyanazt megkérdezem, amit Hack Péter képviselő úr: ki állapítja meg azt, hogy egy kérdés országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli? Hát majd az erre jogosultak meg fogják állapítani, de ez természetes, a Házszabály számos ilyen elvont természetű rendelkezést tartalmaz. Vagy például ki állapítja meg azt, hogy az Országgyűlés elnöke a feladatai ellátása körében megteszi, illetőleg kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket? Ki fogja azt megmondani, hogy mely intézkedések azok, amelyek ehhez szükségesek? Tehát egy elfogadható jogi technika, amit ez a javaslat fölvet, és nem értem ezzel szemben az ellenállást. De befejezésül - mert elfogyott lassan az időm - sze retnék utalni arra, hogy azzal a módosító indítvánnyal, melyről Tóth András úr beszél, még nem találkoztunk. Bizonyára be van nyújtva, meg fogjuk tekinteni, át fogjuk nézni. Mi úgy gondoljuk, hogy nem (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) mer ev szabályozásra van szükség; egy olyan szabályozásra, amelyben benne van akár a (Az elnök ismételt csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) háromhetes, de a kéthetes és az egyhetes ülésezési rend választásának a lehetősége... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : K épviselő úr, lejárt a tízperces időkeret. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) :
