Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Balla György és Búsi Lajos (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez -"Hogyan tudunk segíteni a Solami Húsipari Rt. által megkárosított embereken?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1199 A végeredmény önök által is ismert: a Solami Rt. a csőd felé halad, kénytelen volt eladni teljes eszközállományát, a ter melése jelentősen visszaesett. A szerencsétlen beszállítók hiába várják a pénzüket, az ott dolgozó több száz ember munkahelye komoly veszélyben forog. Csak JászNagykunSzolnok megyében legalább 1400 család várja utolsó kis pénzével tenyésztett hízója árát . De ugyanúgy kárvallottak Békés és más megyék gazdái is. Jó, ha tudjuk, hogy ezeknek az embereknek az a néhány tízezer forint az utolsó megmentett vagyonkája. Olyan emberrel is találkoztam, aki a hízók árát saját majdani temetésére akarta félretenni. Ők n em akarnak többet, csak azt, amiért keményen megdolgoztak, ami jár nekik, mint ahogy a szolnoki dolgozók sem szeretnének mást, mint ami Zöld úr színrelépése előtt megadatott nekik: egy tisztességes munkahelyet. Ezért kérdezem a miniszter urat, hogyan tudun k segíteni a bajba jutott gazdálkodókon. Láte reális esélyt, hogy a vállalat tovább termeljen, a dolgozók munkahelye megmaradjon? A gazdálkodók érdekében a miniszter úr szerint szükségese akár törvénymódosítás árán is az élelmiszeripari cégek tevékenysé gének erőteljesebb állami felügyelete, valamint a felszámolási eljárás módosítása az ilyen és hasonló esetek elkerülése érdekében? Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket. Miniszter úr, tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Igen tiszte lt Képviselő Úr! Ön a mai mezőgazdaság és élelmiszeripar talán legszorongatóbb kérdését vetette fel. Valóban egyegy, mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozás csődbemenetele esetén, annak felszámolása esetén tulajdonképpen több tízezer gazda károsulhat, a megélhetésük kerül veszélybe és az egész jövőjük. Tehát tragikus következményei vannak egyegy ilyen csődeljárásnak, tönkremenetelnek. Ugyanakkor a másik oldalon áll az a tény, hogy az állam magánvállalkozások üzleteibe nem avatkozhat bele. Nyilvánvalóan ennek következtében a nyereséghez sincs semmi köze, de a veszteséghez sem. Ezért az a lehetőség, amely itt adott esetben akár a Gazdasági Minisztérium, akár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, akár a Miniszterelnöki Hiva tal rendelkezésére áll, szinte a nullával egyenlő. Mégis, mit lehet tenni? Úgy gondolom, hogy két kérdéskört kell itt megvizsgálni. Az egyik az ilyen esetek polgári jogi vonzata, a másik a büntetőjogi megítélése az ilyen ügyleteknek, hiszen most - különöse n az ön által említett Solami Rt. esetében, de a Mizo Rt. esetében is - teljesen világossá vált, hogy a nagyvállalkozóknak semmi bántódásuk nem esik, a bankoknak sem esik bántódásuk, csak a gazdáknak. Én úgy gondolom, hogy az 1991. évi XLIX. törvény - a cs ődeljárásról, felszámolási eljárásról szóló törvény - rendelkezései elképesztően rosszak, és ezt igen rövid idő alatt felül kell bírálni. (15.40) Miről van itt szó? Arról, hogy a kielégítési eljárás során megelőzik a gazdákat, az ügy tulajdonképpeni sértet tjeit a felszámoló eljárással kapcsolatos költségek, megelőzik a bankok költségei, és miután a bankok legalább kétháromszorosan biztosítják magukat, amikor jelzálogjoggal terhelik az ilyen vagyonokat, mire a gazdákra kerülne sor, nincs olyan vagyon, amely ből ki lehetne őket elégíteni. Ezért tehát mindenképpen szükség van a csődeljárásról szóló törvény módosítására, és a gazdák érdekeit be kell építeni a törvénybe. Most a gazdák e törvény alapján és tulajdonképpen a közel tízéves gyakorlatban teljes egészéb en kisemmizésre kerültek. A büntetőeljárás sem sokat segít, mert bár én például a Mizoügyben személyesen tettem büntető feljelentést, de rögtön visszakérdeztek rá, hogy miért én teszek büntető feljelentést, miért nem a károsultak. Úgy gondolom, hogy az eg ész büntetőeljárásjogi megítélés is rossz, ugyanis ilyenkor a
