Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Szabó Lukács (független) - a legfőbb ügyészhez - "Mit tehet meg törvényesen a rendszerváltás óta egy pártvezető?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ LUKÁCS (független): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
1190 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Szabó Lukács független képviselő interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez, "Mit tehet meg törvé nyesen a rendszerváltás óta egy pártvezető?" címmel. Tessék, képviselő úr! SZABÓ LUKÁCS (független) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! 1990ben, miután Moszkva magyarországi helytartói megbuktak, abban bíztunk, hogy velük buktak a módszereik is. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) 1990ben, a szabad választásokat követően azt hittük, és az egész ország azt hitte, hogy a magyar parlamentbe csak és kizárólag olyan képviselők fognak bekerülni, akik nem külföldiek parancsát, nem egy szűk klikk érdekeit fogják képviselni, hanem csakis és kizárólag Magyarország, a magyar nemzet felemelkedéséért fognak küzdeni. És hogy mennyit csalódott az ország, arra a tipikus példa az, hogy jelenleg a parlament a z összes magyarországi közintézmény rangsorában a legutolsó helyen áll a népszerűség, illetve a népszerűtlenség tekintetében. Ennek tükrében különösképpen szomorú, ha egy pártvezetőről kell olyanokat kérdeznem a legfőbb ügyész úrtól, ami a kriminalisztika területére tartozik. Kérem tehát a legfőbb ügyész urat, hogy minősítse a Magyar Köztársaság törvényei szerint az alábbi esetet. Törvényesnek tekinthetőe az, ha befolyásával élve vagy azzal visszaélve egy vezető kormánypárt alelnöke egy állami tulajdonú ba nkból kizsarol 100 millió forintot, és azt a saját maga által létrehozott alapítvány számlájára utalja? Csak az ellenzék megnyugtatására hadd mondjam, hogy nem a jelen helyzetről, nem a Fideszről van szó, az eset korábbi. (Szórványos derültség és közbeszól ások a Fidesz soraiban.) Törvényesnek tekinthetőe az, ha az alapítvány alapító levelét úgy állítja össze a fenti pártalelnök, hogy az összeg döntő része az általa vezetett és a tulajdonában levő kft.hez érkezzen? Törvényesnek tekinthetőe az, ha a fenti pártalelnök családtagjai, barátai, ismerősei az alapítványi támogatást készpénzben veszik fel, ám az összeget elfelejtik befizetni a kedvezményezett számlájára? És végül törvényesnek tekinthetőe az, ha a pártalelnök nem számol el a fenti összeg felhasznál ásáról? Ezek után kérdezem a legfőbb ügyész urat, hogy törvényesnek tekinthetőe az az egész eljárás, amit itt elmondtam. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr kérdésére dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Ö né a szó, főügyész úr. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció megválaszolása nehéz feladat elé állít. A képviselő úr négy eset jogi minősítését kéri tőlem, anélkül azonban, hogy közelebbről m egjelölné a minősítéshez elengedhetetlenül szükséges tényeket. A négy kérdés mindegyike valamilyen, az interpellációból ki nem tűnő alapítvány működésével kapcsolatos. A közölt adatok alapján büntetőjogi minősítésre nem vállalkozhatok. Azt persze elmondhat nám, hogy a zsarolás elkövetése nem törvényes, hanem ellenkezőleg, súlyos bűncselekmény, bárki kövesse is el, de ez alig hatna újdonságként. Azt meg kell jegyezni, hogy ha a képviselő úrnak a hivatali hatáskörében, tehát képviselőként eljárva bármilyen bűn cselekmény jutott tudomására, akkor a törvény szerint köteles azt följelenteni, és ha az elkövető ismert, azt is meg kell jelölnie. Rátérek a kérdésekre.
