Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
119 l ehetősége van, óriási nagy vihart kavart ez az ellenzék soraiban. Minket az ellenzéki jogok lábbal tiprásával vádoltak, és még más egyéb, nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel is. Akkor mi azt tettük, hogy leültünk tárgyalni, nem egyszer, nem kétszer, hanem so k alkalommal, és konszenzus alapján rendeztük úgy a kérdést, ahogy az a ma hatályos Házszabályban is szerepel: két ülésnapon került lehetőség a hozzászólásokra, és ezzel gyakorlatilag mindenki egyet is tudott érteni. De én már nem kívá nom azt mondani, hogy mindig és mindenáron a konszenzust kerestük, mert ezt a tények bizonyítják! A 72 százalékos többség mellett sem tettünk olyan dolgokat soha, amelyek a Ház tradícióival ellentétesek lettek volna! De ezt, én azt hiszem, nem is kell külö nösebben ismételgetnem. Elhangzottak mindazok az érvek, amelyek bemutatták azt, hogy mennyivel kevesebbet ülésezik a Ház. Én felhívnám szíves figyelmüket arra, hogy ezek az adatok jelentős részben már a napi sajtóban is megjelentek, éppen legutóbb, a Heti világgazdaság február 5ei számában is olvashatók a Hack Péter képviselőtársam által említett számok, nem ugyanúgy, de hasonló tendenciában. Nyilvánvaló az, hogy a Ház statisztikája, ami mindenkinek a rendelkezésére áll, egyértelműen beszél e tények tekint etében. Én egy nagyon lényeges dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami véleményem szerint a mai vitában még nem fordult elő, ez pedig az, hogy 1999. december 15. minőségileg új állapotot eredményez a Ház működésében. Nemcsak azt, hogy egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés állapota következett be, mert ezt önmagában még el lehetne viselni, hiszen van még jó néhány ehhez hasonló. Hanem az, hogy ez a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés egyben a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alkotmánye llenes működését is jelenti pillanatnyilag, és ez rendkívül súlyos, nehéz megállapítás! Ezért a Magyar Országgyűlést és mindenekelőtt az Országgyűlés kormánytöbbségét történelmi felelősség terheli! Tisztelt Képviselőtársaim! Salamon képviselő úr imént elmo ndott szavait idézem, amikor azt mondta, hogy bízik a józan ész felülkerekedésében. (23.00) A Szocialista Párt képviselőcsoportja is bízik a józan ész felülkerekedésében, és azt mondja, hogy megállapodni csak kölcsönös engedmények alapján és azok útján leh etséges. Mint ahogy Tóth András vezérszónoki beszédében elmondta: induljunk meg azon az úton, hogy korrektül, kölcsönösen közelítsük az álláspontokat. Mi hajlandóak vagyunk egy kompromisszum megkötésére mindannyiunk érdekében és a Magyar Országgyűlés tekin télyének megóvása, megvédése érdekében. Nem is kívánom a továbbiakban igénybe venni szíves figyelmüket, azt kérem, hogy fontolják meg szavaimat. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra jelentkezett Salamon László úr, a Fidesz képviselője, kétper ces hozzászólásra kért lehetőséget. (Dr. Salamon László: Nem kétpercest, elnök úr!) Előtte Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője következik. Bauer Tamásnak adom meg a szót kétperces hozzászólásra, utána Salamon László következik. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. A korábban elhangzott, igen magas színvonalon érvelő ellenzéki felszólalások után nem kívánok hasonlóan részletesen vitatkozni. Mindössze azt követően, hogy Hack Péter, Tóth András felszólalása után igazából a fideszes képviselők nem tartották f ontosnak, hogy ellenérveket szegezzenek ezzel szembe, igazából csak kérdezni szeretnék. Hack Péter nagyon világosan mutatott rá arra, hogy az, ami itt az Országgyűlés működésében történt, a parlament háttérbe szorulását jelentette a magyar közéletben, a pa rlamentnek mint a politika fórumának a háttérbe szorulását. Ezt helyesnek tartják a jelen lévő fideszes szónokok?
