Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
116 Egyébként ez többször elhangzott. Ez a mechanizmus meg fog egyezni a mostanival, azzal az eltér éssel, hogy lehetőség lesz egy ötperces hozzászólásra, a Pokol képviselő úr által említett diszkusszióra. Az alkotmányosság nem azáltal valósulna meg, hogy a döntéshozatal előtt van mód egy ötperces frakciónkénti diszkusszióra, hanem annak alapján valósuln a meg, hogy az alkotmányban előírt kétharmados minősített többséggel teremti meg az ülésezési rend feltételeit. A kérdés az, kiszámíthatóbb lesze ezentúl a képviselők számára az ülésezési rend, mert megállapította az Alkotmánybíróság, hogy a jelen szabály ozás szerint nem kiszámítható. Hadd mondjam a konkrét idei példát. Január közepén a képviselők meg tudták mondani, hogy február elején, közepén, végén milyen közérdekű feladataiknak tudnak eleget tenni, mert meg tudták előre mondani, hogyan fog ülésezni a parlament? Nem tudták! De nemcsak azon formai okból, hogy a döntés ma született meg, hanem előtte volt az eltérő vélemény a koalíción belül. Kéthetes, háromhetes ülésrend - tehát nem volt világos, hogy milyen lesz. Ha abból indultunk volna ki, hogy a leger ősebb kormánypárt érvényesíti az akaratát, hallottuk, Áder János házelnök bejelentette, február első hete bizottsági héttel indul. Ehelyett mi lett? Egy rendkívüli üléssel kezdődött. Az ember arra számíthatott, a rendkívüli ülést akkor majd követi egy hétt el a bizottsági hét, majd a plenáris ülés - nem így történt. A rendkívüli plenáris ülést plenáris hét követte. Akkor felteszem a kérdést: miután a döntéshozatal mechanizmusa nem változik, kivéve az ötperces diszkussziót, akkor kiszámítható lesz a képviselő k számára az, hogy egy adott hónapban - ugyanígy megismételve majd szeptemberre , hogy mikor, milyen elfoglaltságaik vannak? Nyilvánvalóan nem lesz kiszámítható. A másik kérdés: a folyamatosságot garantáljae a most beterjesztett házszabálymódosítás? Tis ztelt Képviselőtársaim! Abban talán megegyezhetünk, hogy ha hat hetente ülésezik a parlament, akkor talán mindkét oldal elfogadja, hogy nem tesz eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket tartalmilag megfogalmazott az Alkotmánybíróság. Akkor felteszem a kérdést: ha elfogadnánk így ezt a Házszabályt, van lehetőség arra, hogy hathetes ülésezés legyen? Természetesen van, hiszen egy egyszerű szótöbbséggel meghozott kormányzati döntés azt mondhatja, hogy hat hetente ülésezzünk. Akkor benne van ebben a Házszabá lyban az a garancia, amit kért az Alkotmánybíróság? Nem, nyilvánvalóan nincs benne. Végül a minden ülésszak elején meghozandó döntés maradhate egyszerű többségű? Mert ha azt mondjuk, hogy olyannyira rugalmas akar lenni ez a szabályozás, hogy még csak egy adott összetételű négyéves ciklusra sem akarja rögzíteni a Házszabályban az ülésezési rendet - amitől természetesen el lehet térni egy adott kétharmados döntéssel , tehát ha azt mondjuk, hogy a cél az volt, hogy minél rugalmasabb legyen, akkor maradhate ez egyszerű szótöbbségi döntés? Hadd idézzem ismételten az Alkotmánybíróságot, amely azt mondja: "A munkarend meghatározására irányuló jelenlegi szabályozás lehetővé teszi az egyszerű többséggel történő döntést." Hangsúlyozom: a jelenlegi szabályozás. Miér t teszi hozzá ezt a szót? Azért teszi hozzá, hogy jelenlegi szabályozás, mert az általa megfogalmazott alapelvekből világosan következik, hogy a jelenlegi szabályozás, amely egyszerű szótöbbséget tesz lehetővé, nem felel meg az alkotmányossági követelménye knek, mert: "A minősített többségnek garanciális jelentősége van az Országgyűlés mint testület saját ülésezési rendjének meghatározása során." Ez ennek a határozatnak az indoklásában így szerepel: a minősített többség garanciális jelentősége az ülésezési r end meghatározása során. Nem a döntéshozatal mechanizmusának meghatározása során, hanem a konkrét és kiszámítható ülésezés meghatározása során. Hadd térjek ki arra, hogy vajon milyen nehézséget jelent, ha nincs nagy többsége egy adott kormányzatnak. Ez nem pech kérdése, nyilvánvalóan egy ilyen választói akarat érvényesül, hogy egy adott kormányzati többségnek nincs meg a jelentős plusz szavazata. De az nem jelenti azt, hogy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlést - hadd fogalmazzak így - a kétharmados többs égű döntésre ítélte a saját maga munkáját alapvetően meghatározó ülésezési rend megállapításánál, akkor azáltal,
