Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
115 Alkalmam volt név szerint megszólítani önöket (Dr. Hende Csaba nevet.) , és rögtön fölteszem bevezetőként a kérd ést: vajon mindez összefügge a háromhetes (Dr. Salamon László; az elnökre mutatva: Az elnök úr?! - Dr. Hack Péter: És az elnök?! - Dr. Salamon László: A jegyzőkönyv?!) - kis kiegészítést teszek: természetesen akik nem képviselői, a vitában részt vevő minő ségükben vannak jelen, hanem fontos egyéb, jegyzői feladatokat látnak el, nyilvánvalóan ebben a tekintetben jelenleg nem vesznek részt ebben a vitában. A bevezető gondolat tehát arról szól, hogy összefügge a háromhetes munkarenddel az a tény, hogy keveseb ben vagyunk most itt jelen, mint a bizottsági vitában. Igen, tisztelt képviselőtársaim, összefügg! Ezen az ülésszakon 32 ülésnap lesz abban az esetben, ha nem lesz politikai vitanap. Általában két politikai vitanap szokott lenni egy ülésszak alatt, tehát r eálisan 3031 ülésnappal számolhatunk, míg ugyanebben az időszakban heti kétnapos ülésekkel - és a heti kétnapos ülés akkor is megtartható, ha például a hétfői nap ünnep - 40 ülésnap lenne. Ha 810 ülésnappal több áll rendelkezésre, akkor nyilván a Ház mun kája szempontjából ezt a lényeges javaslatot nem 10 és 12 óra között kell tárgyalnunk, és lett volna reális esély arra, hogy az ügyben felszólalásban érintett képviselőkön kívül is jó néhányan részt vegyenek az ülésen. Miért veszélyes ez, az ötnapos munkar endből és a kevesebb ülésnapból következő, úgynevezett szakértői ülés? Azért, mert a magyar parlamenti alapelvekhez a népképviselet tartozik hozzá, nem pedig az, hogy az ügyben közvetlenül érintett képviselők mintegy szakértői megbeszélést tartanak, mert e bben az esetben úgy is működhetne a parlament, hogy az egyes pártok mandátumarányuknak megfelelően egyegy szakértőt küldenek. A jelenlegi beterjesztett javaslat mérlegelésénél természetesen nem lehet más a kiindulásunk, mint az Alkotmánybíróságnak ez a ha tározata, és természetesen a mulasztás pótlása tekintetében az indoklásban foglaltakat nekünk mérvadónak kell tekinteni, azokat az alkotmányos szempontokat, amelyeket ott rögzít. (22.40) A működés folyamatossága, az alkotmányos követelmény és az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást. Ez a követelmény. Tehát természetesen nem ellentétes az alkotmányban foglalt elvekkel önmagában az a tény, hogy az Országgyűlés nem ülésezik hetente. Ez nyilván így van. Ugyanakkor azt nem mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a háromhetes ülésezési rendet ő alkotmányosnak tekinti! A "háromhetes" szó egyetlenegyszer fordul elő a teljes határozatban és indoklásban, amikor tényszerűen rögzíti, hogy mikor történt az áttérés a háromhetes ülésrendre. Természete sen csupán azt állapítja meg az Alkotmánybíróság: "Annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik." Tehát a heti ülésezés önmagában nem követelmény; a háromhet es ülésezésről nem állapította meg, hogy mennyiben tesz eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket itt lefektetett. Egyébként most nem a háromhetes és az egyhetes ülésezési rendről kell elmondanom a véleményemet, mert sajnálatos módon a beterjesztett jav aslatnak az a legnagyobb problémája, hogy nem tartalmaz konkrét rendelkezést az ülésszakon belüli ülésezési rendre. Holott az Alkotmánybíróság pontosan megállapítja, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert hiányosan, a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének nem megfelelő módon szabályozta a rendes ülésszakon belüli ülésezési rendet. Engedjék meg, hogy ezt idézzem az indoklásból, mert ez pontosítja, hogy mit ért ez alatt, nevezetesen: "A Házszab ály nem tett eleget a követelménynek, mert nem megfelelő tartalommal, mindenki számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozta a rendes ülésszakon belül az ülésezés, az egymást követő ülések rendjét." A beterjesztett javaslat nem tesz eleget a követ elménynek, az ülésezési rend helyett annak döntéshozatali mechanizmusát szabályozza. A döntéshozatali mechanizmus pedig nem teremti meg ezt a kiszámíthatóságot.
