Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
113 József miniszterelnök úr 50 vitanap közül 36 vitanapon, tehát a vitanapok 72 százalékán jelen volt a parlament ülésein, részt vett a parlament vitáj án. Orbán Viktor miniszterelnök úr tavaly 31 ülésnapból mindössze 6 napon, tehát az egész évben 6 ülésnapon tisztelte meg a parlamentet. Egyegy olyan körzetben, amelyben most időközi választás volt, többször jelent meg a miniszterelnök úr, mint itt, a Mag yar Országgyűlésben. Ez az ülésnapok 19 százaléka. Ilyen szempontból bevált, hiszen a parlament eljelentéktelenedett, és ez volt az előterjesztők célja. Más szempontból viszont nem vált be. Amikor az Alkotmánybíróság a döntését meghozta, abból indult ki, h ogy az alkotmány szabályai garanciális követelményeket fogalmaznak meg az Országgyűlés működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy nemcsak a magyar alkotmány, hanem más alkotmányok is az ülésszakok időkeretét, tehát amikor a parlament alapműködésként ülés ezik, alkotmányos szinten szabályozzák, ugyanis ennek garanciális jelentősége van. Ez a garanciális jelentőség jut kifejezésre abban is, hogy az alkotmány előírja, az ülésezési rendről kétharmados döntéssel kell dönteni. Ezt mondja az alkotmány, és Kiss Lá szló alkotmánybíró úr párhuzamos véleménye - amire szintén nem hivatkoztam volna, ha előttem a Fidesz vezérszónoka nem említi - szintén kiemeli, hogy álláspontja szerint kétharmados döntéssel kellene dönteni az ülésnapról. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a döntésében megfogalmazta, hogy annak a szabályozásnak, amit az alkotmány szerint az Országgyűlésnek meg kellene hoznia, milyen követelményeknek kell megfelelnie. (22.30) Nevezetesen, hogy az Országgyűlés folyamatos működése biztosított legyen, hogy az Ors zággyűlés az alkotmányban és más törvényben meghatározott feladatait el tudja látni, továbbá, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan kövessék egymást. A kormánypárti képviselők által előterjesztett ügyrendi bizotts ági javaslat ezeket a követelményeket beilleszti a törvényszövegbe, és azt mondja, hogy ezzel eleget tett az Alkotmánybíróság követelményeinek. Azt ugyan nem árulja el, hogy ki lesz az, aki eldönti, hogy mit jelent a folyamatos működés, ki lesz az, aki eld önti, hogy mit jelent az ésszerű időtartam. Vajon a négyhetenként való ülésezés folyamatos és ésszerű időtartame? Vajon a hathetenként való ülésezés folyamatos és ésszerűe? Szeretném felvilágosítani az érdeklődőket, hogy erre van válasz, hogy ki fogja el dönteni: természetesen az ügyrendi bizottság kormánypárti képviselői akár megszavazhatják azt, hogy az új Házszabály 38. § (2) bekezdés a) pontjában fogalmazott folyamatos működés követelményének megfelel a nyolchetenkénti ülésezés is, hiszen folyamatosan nyolchetenként ülésezik, és ki mondhatná azt - hacsak nem néhány ellenzéki képviselő akadékoskodhat így és obstruálhatja a munkát , hogy a nyolchetenként nem ésszerűbb, mint a háromhetenként; különösen, ha az a cél, hogy a miniszterelnök úr minél kevesebb et legyen itt a parlament ülésein. Ilyen szempontból tehát a garanciák megteremtése helyett a mindenkori - nemcsak a mostani kormánypárti - önkénynek tenné ki a parlamenti ülésezési rendet, és pusztán házszabályértelmezési kérdéssé válna, hogy a nyolc, t ízhetente vagy a háromnaponta való ülésezés a folyamatos működés követelményeinek megfelele és ésszerű időtartame. Mint tudjuk, az Országgyűlés eseti döntéseivel - melyek normatív tartalommal nem rendelkező eseti döntések, például hogy háromhetente ülése zik az Országgyűlés - nem lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. Tehát nem is marad olyan fórum a mindenkori kormánypárti többségen felül, amely fórum eldönthetné, hogy a parlament az alkotmányban foglalt követelményeknek megfelelően működike vagy sem. Az a megítélésünk, hogy ez messze elrugaszkodik más országok demokratikus hagyományaitól, a magyar történelem, a magyar parlamentarizmus demokratikus hagyományaitól és az alkotmány követelményeitől is. Ugyanis az alkotmány követelményei, ugyanúgy, ahogy má s országok
