Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
112 Tiszteletlenség és szembeállás a z előterjesztés módját illetően is, hiszen most 2000 február elejét írjuk, miközben az Alkotmánybíróság 1999. december 15ei határidőt szabott az Országgyűlésnek a mulasztás pótlására. Többen is hangsúlyozták, hogy az ellenzéki képviselők nem vettek részt az albizottság munkájában. Tehát nem lehet azt állítani, hogy az ellenzéki képviselők akadályozták meg azt, hogy a bizottság akár kísérletet is tegyen arra, hogy az Alkotmánybíróság iránti tiszteletét azzal juttassa kifejezésre, hogy legalább határidőre me gkísérelje előterjeszteni az indítványt. Nyilvánvalóan a kormánypárti képviselőknek, akik előterjesztik ezt a javaslatot, nem is volt szándékuk az, hogy ez a javaslat elfogadást nyerjen, hiszen ha ezt a javaslatot megszavazná az Országgyűlés, ugyanaz a hel yzet maradna, ami most van, s ha nem szavazná meg, akkor is ugyanez a helyzet maradna, hiszen a kormánypártokat az Alkotmánybíróság döntése nem zavarta a tegnapi napon sem abban, hogy az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes módon, egyoldalúan, a parlamen t jogait megcsonkítva döntsenek az ülésezés rendjéről. Mi is vezetett a mostani helyzethez és az Alkotmánybíróság döntéséhez? Ehhez a helyzethez az a Fideszdöntés vezetett, hogy szakítva a magyar történelmi hagyományokkal, a hetenként ülésező demokratikus országgyűlések hagyományával, bevezetik a háromhetes ülésezési rendet. Fel szeretném hívni a figyelmet, azt gondolom, hogy a magyar parlamentarizmusnak nemcsak tízéves, hanem ennél sokkal hosszabb történelmi hagyományai vannak: 1867től 1949ig, a Rákosikorszakig hetente ülésezett a Magyar Országgyűlés. A RákosiKádárkorszak törést hozott ebben a gyakorlatban. Az 1990es választásoktól az Orbánkorszakig és az OrbánÁderjavaslat megvalósulásáig szintén hetente ülésezett az Országgyűlés, összhangban a ma gyar alkotmány idevonatkozó elveivel. Ugyanis az alkotmány 1989 óta kimondja azt, nem véletlenül, hogy a Magyar Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart, szeptember 1jétől december 15éig, továbbá február 1jétől június 15éig. Ezen túlmenően maga a z alkotmány szabályozza azt, hogy a rendkívüli ülésszak idején hogyan történjen az ülések összehívása, amikor lehetővé teszi azt, hogy az Országgyűlés elnöke, a kormány, a köztársasági elnök, valamint a képviselők egyharmadának indítványára kötelező ülést kelljen tartani az indítványozó által megjelölt témában. Ezek a szabályok nyolc és fél éven keresztül semmifajta problémát nem okoztak, hiszen az Országgyűlés hetente ülésezett, betöltötte a funkcióit. Amióta az OrbánÁderjavaslat átállt a háromhetes ülé sezésre, nagy vita van a háromhetes ülésezésről, nemcsak az ellenzék és a kormánypártok között, hanem a kormánypártokon belül is. Itt kell megjegyeznem, hogy röviddel az idei tavaszi ülésszak elkezdése előtt kormánypárti képviselők s a Kisgazdapárt részérő l a kisgazdapárti alelnök úr is úgy fogalmazott, hogy a háromhetes ülésezés megbukott; az MDFnek is volt javaslata a kéthetenkénti ülésezésre. Itt kell megjegyeznem, nagyon nagyra tudom értékelni az MDF jó ízlését, hogy a mai vitában nem próbálja védeni a zt a javaslatot, amivel két héttel ezelőtt még nem értett egyet. Az a kérdés, hogy valóban beválte a háromhetes ülésezés. Leggyakrabban Áder János szokta hangsúlyozni, hogy bevált az ülésezés. Ezt könnyű mondani, hiszen az a kérdés, hogy attól függ, kinek a szempontjából. A kormány szempontjából bevált, hiszen míg korábban, 1990 és '98 között évente átlagosan 9198 ülésnapot tartott a parlament, az Ádernaptár bevezetése óta ez 54 ülésnapra, közel a felére csökkent. 3742 munkahetet ülésezett korábban a pa rlament, 1999ben ez kevesebb mint a felére, 16 hétre csökkent. Lényegesen csökkent a törvényalkotás, az érdemi törvények elfogadása, nem számolva a parlament számára 510 perces munkaelfoglaltságot jelentő nemzetközi szerződéseket. Míg például egy átlagos évben, 1995ben egy év alatt 98 törvényt fogadott el az Országgyűlés, tavaly csak 64et. De bevált a kormány szempontjából is, hiszen a parlament kormány fölötti ellenőrzési jogosítványai lényegesen megkurtultak, a kormány látványosan semmibe veszi a parl amentet. Itt nem szeretnék az előző ciklussal, hanem az azt megelőző ciklussal szeretnék példálózni. Antall
