Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - A kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SIMON MIKLÓS, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
95 Mindazonáltal azonban ez a törvényjavaslat jó célt szolgál, az előkészítő munkát tisztességesnek tartom, és mindezek figyelembe vételével azt tudo m jelezni, hogy a Magyar Szocialista Párt részéről a módosító javaslatok elfogadása esetén a tervezetet a szavazásnál támogatni fogjuk tudni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik S imon Miklós képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Lotz Károly képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja részéről. Képviselő úr! DR. SIMON MIKLÓS , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönö m szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Az utóbbi néhány évtizedet nyugodtan nevezhetjük a kemizáció korszakának is, hiszen fokozatosan mindennapjaink velejárójává vált a különböző kémiai készítmények használata. E z igaz az élet minden területére. A forgalomba került és a regisztrált vegyi anyagok számának növekedése exponenciális; jelenleg 10 milliónál is több vegyi anyagot tartanak nyilván. A vegyipar, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és a növényvédőszeripar on tja a különböző hatású vegyi anyagokat. Az egyre fejlettebb, összetettebb technológiák hatásukat tekintve egyre specifikusabb és hatékonyabb készítmények előállítását teszik lehetővé. A kialakult helyzetet bonyolítja, hogy ezen anyagok emberi egészségre, k örnyezetre gyakorolt hatása a legtöbb esetben ismeretlen. Az összes ismert vegyi anyag számának közel fél százaléka esetén ismerjük jól azok kockázatait. Nem szólok részletesen arról, hogy a töméntelen számú vegyi anyag betegséget kiváltó kóroki tényező, i lletőleg kémiai katasztrófák kiváltó oka is lehet. A növekvő kemizáció tehát, mérhetetlen haszna mellett bizonyos szinten egyre nagyobb kockázatot jelent az élet és ezzel együtt a társadalom számára. Ezen kockázat minimalizálásának és elhárításának eszköze lehet a vegyi anyagokról, készítményekről, illetve ezek veszélyesség szerinti osztályozásáról, raktározásáról és szállításáról szóló törvény megalkotása. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. §ának (1) bekezdése m egállapítja, hogy a törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvénynek kell rendelkezni többek között a veszélyes anyagokról. A veszélyes anyagokról szóló törvény megalkotását az OECDhez való csatlakozás idején prioritással kezelt feladatként vállaltuk . Időközben a veszélyes anyagok osztályozása és szabályozása az európai uniós csatlakozásból származó egyik legsürgetőbb feladatként is azonosításra került. A kormány 1996ban rendeletben szabályozta a veszélyes anyagok és készítmények osztályozását, csoma golását, jelölését, továbbá az ilyen anyagokkal, készítményekkel végzett tevékenység engedélyezését és nyilvántartásának rendjét. A rendelet, amit 233/1996. számú kormányrendelet néven emlegetnek, és a végrehajtására kiadott 4/1997. számú népjóléti miniszt eri rendelet a részletes rendelkezések vonatkozásában is igen nagy fokú jogközelítést valósított meg mind az európai uniós irányelvekhez, mind pedig az OECDhez való ajánlásokhoz. A hatályos szabályozást azonban néhány területen megújítani, más tekintetben pedig módosítani, kiegészíteni szükséges. Ez indokolja a kémiai biztonságról szóló törvény megalkotását. Ezen törvény ambíciója szerint kerettörvény, ami áttekinthető rendet teremt a vegyi anyagokkal összefüggő nagyszámú rendelet egységes újraszabályozása terén; azonban nem vállalható fel az, hogy minden vegyi anyaggal, termékkel kapcsolatos szabályozás ebben a törvényben megjelenjen. A gyógyszerek, növényvédő szerek, műtrágyák, állatgyógyászati készítmények, élelmiszerek szermaradéktartalma, a veszélyes áruk közúti, légi vagy vízi úton történő szállítása önálló, nagy hagyományokkal rendelkező szakterületi szabályozások tárgya marad. A törvénytervezet kerettörvény jellege azonban megvalósul, többek között az alábbiakban:
