Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - A kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
83 Mindezt az alábbiakkal kell még kiegészíteni: az átfogóan vizsgált, tesztelt és így jól ismert vegyi anyagok száma több mint kétezer, de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több, sem nagyobb mint 60 ezer, vagyis az ismeretl en hatású vegyi anyagok száma óriási. Ez a tény jelentős és nehezen becsülhető veszélyre hívja fel a figyelmet. Összehasonlításul még egyszer megismétlem: összesen tízmillió regisztrált vegyi anyag van, és a forgalomban lévő vegyi anyagok száma meghaladta a százezret, ebből összesen 60 ezer kielégítően ismert vegyi hatású anyag van. Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező. Ez azt jelenti, hogy mint kóroki tényezők sokszorosan haladják meg az edd ig ismert valamennyi emberi megbetegedés kóroki tényezőinek számát. Mindezek figyelembevételével látható, hogy a kemizáció ellenőrizetlen növekedése a kockázatok olyan jelentős növekedését okozza, amely globális következményekkel járhat együtt. Erre előszö r az 1960as évek második felében az úgynevezett Római Klub, Nobeldíjas tudósok csoportja hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban a globális környezetrombolásban látta. Az ellenőrizetlen kemizáció másik nemkívánatos következménye a koráb ban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai katasztrófák megjelenése, például a thalidomid gyógyszer okozta tömeges, végtaghiánnyal járó fejlődési rendellenességek, a szerves higany okozta Minamatabetegség, Kanadában egy klórt szállító vonat robbaná sa, amely több mint százezer ember kitelepítését tette szükségessé, a poliklórozott bifeniles ételmérgezések Japánban, a mintegy 5 ezer ember halálát okozó bhopali vegyi katasztrófa. A harmadik súlyos következményre, mint már említettük, az Egészségügyi Vi lágszervezet hívta fel a figyelmet: megfelelő szabályozottság hiányában a vegyi anyagok a munkahelyeken és azokon kívül is a lakosság tömeges egészségkárosodását idézhetik elő. A kemizáció káros hatásainak megakadályozására az ENSZ nemzetközi összefogást h irdetett. 1972ben Stockholmban összehívta az első környezetvédelmi világkongresszust. A kongresszust követően nemzetközi szintű intézkedéseken alapuló nemzetközi szabályozások léptek életbe, meghirdették a nemzetközi kémiai biztonsági programot. A program jelentős részeredményeket hozott, de részben defenzív jellege miatt, részben mert kizárólag a kormányok, kormányzati szervezetek együttműködésére épített, általános sikert nem tudott biztosítani, ezért fejlesztést igényelt. Ez a fejlesztés az úgynevezett helyes vegyianyagkezelés programjának meghirdetésével 1992ben a Rio de Janeiróban megrendezett környezeti és fejlődési világkonferencián, illetőleg az ezt záró Földcsúcson elfogadott, "Feladatok a XXI. századra" című Agenda 21 dokumentummal vette kezdet ét. Az Agenda 21 XIX. fejezete fogalmazza meg azokat a feladatokat, melyeket az egyes országoknak a kémiai biztonság továbbfejlesztése, a riói értekezleten definiált helyes vegyianyagkezelés érdekében meg kell oldaniuk. Ez a program az emberi egészség és a környezet védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének védelmét szolgáló programokban, melyek kiemelt része a terület átfogó szabályozása, az orsz ágok kormányai, kormányzati szervei, intézményei partnerként működnek együtt a nem kormányzati szervekkel, az iparral, a tudományos szféra intézményeivel, az érdekvédelmi és közérdekű környezetvédő csoportokkal, illetőleg hogy e program kiterjed a vegyi an yag teljes életciklusára, tehát előállítása, termelése vagy importja mellett a vegyi anyag országon belüli szállítására, raktározására, felhasználására, forgalmazására, árusítására, hulladékképzésére s a többi. (9.50) A kidolgozott és most vitára kerülő tö rvénytervezet ezt a koncepciót kívánta követni. Mindezek előrebocsátásával áttérek a hazai szabályozás kidolgozásának indoklására és a törvénytervezet legfontosabb szabályainak rövid ismertetésére.
