Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány 1997-1998. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
56 esetben szükségesnek, hogy elmondja, hogy ő, az ő pártja hogyan látja ezeket a kérdéseket. Hozzá kell tenni, hogy nyilván a magam nevében és a MIÉP nevében beszélek, de a bizottsági egyharmad alatti támogatások azt jelzik, hogy feltehetőleg az illetékes bizottságok többsége is hasonlóképpen látja e kérdéseket. Bauer Tamás a beszámoló kapcsán úgy beszél, mintha ez a beszámoló és az országgyűlési határozat a Magyar Tudományos Akadémiára mint köztestületre vonatkozna, és a beszámoló is erről szólna. Ez tévedés! Ez a kétéves beszámo ló a magyar tudomány egészének helyzetéről szól, beleértve természetesen az akadémiai kutatóintézeteket is, beleértve a felsőoktatást, a különböző kutatási alapok eredményességét, felhasználását, az OMFB égisze alatt irányított kutatásokat. Tehát még egysz er mondom: itt a beszámolóra kötelezett a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak elnöke, de nem erről a köztestületről szól a beszámoló, és ez rendkívül lényeges különbség, amikor ilyen mértékben az autonómiáról vagy az autonómia megsértéséről beszélünk . Nyilván az eltérő szemlélet abból is fakad, ki hogyan látja az Országgyűlés szerepét, felelősségét bizonyos kérdések megítélésében. Mi természetesen úgy látjuk, hogy adott kezdeményezésekkel kapcsolatban egy országgyűlési állásfoglalás és értékelés szüle thet és születnie is kell. Hogy csak egy példát említsek, folytatódjék az MTA kutatóintézeti hálózatának reformja. Ez elkezdődött, az Országgyűlésnek feladata ennek megítélése. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ennek folytatása szükséges, és amikor akörül k eletkezett némi vita, hogy egy kormányzati kijelentés arról szólt, hogy vajon megfelelő helyre és intézményi rendszerbe jute az a költségvetési támogatás, amit a kutatás igényel, akkor pontosan ezt erősíti meg ez az értékítélet, a hálózati reform folytatá sának szükségességét. Hiszen a kormány nem teheti meg azt, hogy széttárja a kezét, és azt mondja, úgy ítélem meg, hogy ez a kutatóintézeti hálózat nem korszerű, tehát a szükséges összegeket nem kapja meg, hiszen éppen ezért van tudományos és technológiapol itikai kollégium akadémikus, tudós tanácsadókból, hogy a kormány ezeket a döntéseket meg tudja hozni. Hiszen végül is, amikor az adófizetők pénzéből tartunk fenn egy ágazatot, akkor természetesen annak működésével nemcsak tisztában kell lenni, hanem az Ors zággyűlésnek kötelessége, hogy a saját kompetenciáján belül erről a szükséges mértékben ítéletet alkosson. Természetszerűen azt is el kell mondanom, hogy ez a határozat nem egyeztetés nélkül született, ez nem csupán az aláírást jegyző tudományos és oktatás i bizottság beterjesztése, hanem tartalmilag természetesen a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseivel, a beszámoló készítőivel több lépésben egyeztetett határozati javaslat született. Egy kihelyezett ülést követően hosszasan tárgyalva még két újabb ülésre került sor, ahol a frakciók abban egyeztek meg, hogy a lehetséges módosításokat e határozat szövegén mindenki már a bizottsági ülésre elhozza, annak érdekében, hogy így lehetőség legyen arra, hogy egy mindenki által támogatható határozati javaslat kerüljö n a parlament elé. (19.10) Természetesen ez senkit nem korlátoz abban, hogy egyéni képviselőként vagy pártja képviseletében bármilyen módosító indítványt beterjesszen. De mindez hozzátartozik annak a folyamatnak az ismertetéséhez, ahogyan ez a határozati j avaslat végül megszületett. Arról, hogy vajon a GDP 1,5 százalékában meghatározott költségvetési és versenyszfératámogatás rögzítése a célszerűe vagy sem, valóban lehet vitázni. Nyilvánvalóan azért nemcsak a költségvetési támogatásban van szerepe a kormá nyzatnak és az Országgyűlésnek, hanem ha azt akarjuk elérni, hogy a versenyszféra is támogassa a kutatásokat, akkor az ehhez szükséges közgazdasági szabályozók megteremtése is ilyen értelemben egy, a kutatás támogatását segítő kormányzat és Országgyűlés fe ladata, és ez a bizonyos 1,5 százalék a kormányprogramban ilyen módon került megfogalmazásra. Úgy vélte a bizottság akkor, hogy ennek a vállalt 1,5 százaléknak a teljesítését ebben a határozatában mintegy megerősíti. Azt hiszem, hogy mindezen szempontok al apján támogatja a Magyar Igazság és Élet Pártja ennek a beszámolónak, illetve határozati javaslatnak az eredeti formájában történő megszavazását.
