Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány 1997-1998. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
53 véleményét megalkotnia. Ha egy országgyűlési határo zatban azt mondjuk, hogy ezek a kutatások eredményesek, akkor mit mondjon az, akinek erről esetleg más a véleménye, miközben ott áll az Országgyűlés egy effajta vélemény mögött? Egy másik módosító javaslatunk, amely 4. számon szerepel, azt javasolja, hogy az Országgyűlés ne foglaljon állást az Akadémia kutatóintézeti hálózatának reformját illetően, ez az Akadémia mint testület kompetenciája, hogy miképpen reformálja meg a maga kutatóhálózatát; azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek ebben a kérdésben nem szük séges állást foglalnia. (18.50) Hasonlóképpen gondoljuk mi azt, bár ez egy kicsit már más kérdés, hogy nem szerencsés, ha az Országgyűlés számszerűen állást foglal abban a kérdésben, hogy milyen szintre emelkedjék 2002re a kutatási és fejlesztési ráfordít ásoknak a nemzeti terméken, a GDP összegén belüli részaránya. A benyújtott határozati javaslatban szerepel egy olyan elköteleződés, hogy az legyen másfél százalék, miközben ennek az elkötelezettségnek elég nehéz megfelelni, elég nehéz ezt az elkötelezettsé get számon kérni, hiszen a benyújtott szöveg azt mondja: "A gazdaság és a költségvetés együttes kutatási és fejlesztési ráfordítása." Hogy a gazdaságnak mennyi a kutatási ráfordítása, erre nézve az Országgyűlésnek meg a kormánynak nincs igazán döntési lehe tősége. Hogy ezt aztán a költségvetés mennyivel egészíti ki, hogy elérjük a másfél százalékot, ez egy igen bonyolult kérdés, nem is lehet előre tudni egy adott évben, hogy a gazdaság mennyit fog befektetni a tudományba, és akkor mennyivel kell ezt a költsé gvetésnek kiegészítenie, hogy kijöjjön a másfél százalék. Azt gondolom, hogy nem szerencsés, nem helyénvaló, ha országgyűlési határozatban vállal egy ilyen elkötelezettséget maga az Országgyűlés, aztán majd bajba kerül a 2002. évi költségvetés összeállítás akor, amikor fel kell tennie önmagának azt a kérdést, hogy vajon a költségvetés meghatározott kutatási célú összegével teljesítettem ezt a saját vállalásomat vagy nem teljesítettem. Mi egy puhább megfogalmazást javaslunk ennél, és őszintén sajnáljuk, hogy az előterjesztő, mármint az oktatási bizottság nem volt fogadókész erre a módosító javaslatunkra. Még egy helyen szeretnénk puhítani, oldottabbá tenni azt a megfogalmazást, amely a határozati javaslatban szerepel, nevezetesen az akadémiai törvénytervezet m ódosításával kapcsolatban. A benyújtott határozati javaslat szerint az Országgyűlés szükségesnek tartja az akadémiai törvény módosítását, és felkéri a kormányt, hogy ezt 2001. június 30ig terjessze be. Mi a magunk részéről nem lennénk ebben ilyen határozo ttak. Az akadémiai törvény módosításának igénye már az előző ciklusban felmerült, a kormány akkor beterjesztett egy szöveget, amit akkor az Akadémia vezetésével egyeztetett, és aztán oly mértékben szóródtak a vélemények a Házon belül - és azt is hozzátesze m, nem kormánypártiellenzéki megoszlásban, hanem egyéb törésvonalak mentén , hogy végül az előző Országgyűlés nem kezdte el 1998ban ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, ezért nem lett belőle törvény. Nagyon vitatott, a tudományos kutatók körében is vitatott, hogy szükség vane és milyen értelemben van szükség az akadémiai törvény módosítására. Lehetséges, hogy létre lehet hozni egy konszenzust a következő egykét évben, és az is lehet, hogy nem. Lehetséges, hogy itt az Országgyűlésben létrejön egy k onszenzus, lehetséges, hogy nem. Korai tehát megelőlegezni egy ilyen kötelezettséget, hogy a kormány ezt nyújtsa be. Mi a magunk részéről azt javasoljuk, hogy a "szükséges" helyett szerepeljen a "megfontolható" szó a törvény módosításával kapcsolatban, és azt javasoljuk, hogy a kormány mérlegelje a törvény esetleges beterjesztését. Elegendőnek tartjuk azt, ha a határozati javaslat megáll magának a ténynek a leszögezésénél, hogy szóba kerülhet a törvény módosítása, de az Országgyűlés nem kötelezi el magát eb ben a kérdésben. Szeretném ismételni: mindezek a javaslataink arra irányulnak, hogy lássuk világosan, és az Akadémia beszámolójával kapcsolatos országgyűlési állásfoglalásban, határozatban tekintsük magunkra nézve kötelezőnek az Akadémia és az államhatalom közötti különbség, elkülönülés tiszteletben tartását. Az Országgyűlés ne kötelezze az Akadémiát erre vagy arra, de ugyanakkor a maga tekintélyével és súlyával ne is álljon oda az Akadémia döntései mellé; az Akadémia a
