Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Napirenden kívüli felszólaló:
392 DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném betartani a Házszabályt, ezért kapcsolódom az ajánlás 20. pontjához, amelyben azt javasoltuk, hogy a törvénytervezet 2001. január 1jén lépjen hatályba. Mert pont az elmúlt percekben lefolytatott vita igazolta, hogy nincs igazán kész ez a javaslat, rengeteg a tisztázatlan kérdés. És tényleg hadd mondjam azt én is a vita vége felé, hogy igenis szükség van különböző szakmák együttműködésére a háziorvosi ellátás átala kításában, de az egész egészségügyi reformban is. Már nem először idézem, de most is ide tartozónak érzem azt a bizonyos clemenceaui mondást, hogy a háború fontosabb dolog annál, semmint hogy katonákra bízzák. Nos, az egészségügy is ismeri ezt a kellemetl enséget. Tehát azt gondolom, hogy ez igenis csapatmunka, különböző szakmák képviselőinek a csapatmunkája. És bizony ennek a reformkonstrukciónak az összerakásában is jobban kell építeni egymásra. Hozzáteszem, hogy nem ártana, ha a különböző politikai erők nézeteire is jobban figyelne a kormány ebben a tekintetben. Másrészt pedig természetesen mi sem állítottuk azt soha, hogy kizárólagosan ez a törvényjavaslat valamilyen módon hálapénznövelő, de én magam is elmondtam a hozzászólásomban, azt az aggályt nem le het kizárni, hogy miután a pályakezdő orvos felvesz egy kölcsönt, a törlesztőrészleteket és a kamatokat a kedvezményes hitelekkel együtt sem fogja tudni a praxispénz kitermelni - ezt valakinek valahogy ki kell tudni termelni! Tehát bizony nagyon reális az az aggály, amit Bauer képviselőtársunktól és másoktól is hallottunk. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Béki Gabriella képviselő asszony következik, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönö m. Sajnálom, ha félreérthető voltam. Természetesen szakmaszeretet van, ahogy a preambulumban utalt erre az előterjesztő, elhivatottság van, hogyne lenne, természetesen elhivatottságból is keresnek és vállalnak az orvosok praxist. A kérdést, amit feltettem, arra vonatkozóan tettem fel, hogy majd aki később érkezik, aki később akar belépni ebbe a kasztba, ebbe a klubba, és fizetnie kell érte a körön belül lévőnek, és erre, mondjuk, hitelt vesz fel vagy belefekteti a megtakarított pénzecskéjét, miből fogja ezt a befektetést valaha visszanyerni, visszakapni. Ugye nem a kártyapénzből, ami így is kevés? Világos a számunkra, hogy abból ez nem gazdálkodható ki. De másképp is feltehetem a kérdést: mi a magyarázata annak, hogy egy szabolcsi vagy Baranya megyei kis fal u valamelyik körzete, praxisa vélhetőleg egészen más piaci értéket, nagyságrendet fog mutatni - mondom: vélhetőleg , mint akármelyik rózsadombi praxis értéke? Mi a magyarázata ennek? Hol van a különbség - az orvos fejében? Nem! Abban van az érdemi különbs ég, hogy az ott lakó betegek fizetőképessége milyen, hogy milyen a parára vonatkozó várakozás. Azt gondolom, érdemes lenne egy ilyen vita kapcsán ezekről a kérdésekről a kormánypárti oldalon is egy kicsit őszintébben beszélni! (Taps az MSZP és az SZDSZ pad soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Pusztai Erzsébet államtitkár asszonyt, most vagy a határozathozatalt megelőzően kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, majd a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra pénteki rendkívüli ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló:
