Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
348 mennyire fontos az, hogy a beteget lássuk tulajdonképpen, és ne vesszünk itt el azokban a szakmai részletekben, amelyek vagy megzavarják a beteget, vagy pedig bizonytalanságot keltenek éppen az ellátás igénybe vevőiben. Én tehát ebben az értelemben az elhangzott gondolataiból azt a következtetést vontam le, hogy igenis nagyon érzékeny kérdés egy sokszereplős rendszerben az egyensúly, és ezért óvakodni kell attól, hogy egyébként a kitüntetett szereppel rendelkező orvost még túl is privilegizáljuk mindjárt a törvényjavaslat bevezetőjében. Tehát éppen ezért megerősítve látom azt, hogy az eredeti javaslatnál jobb a mi indítványunk. Ami azt a kérdé st illeti, hogy itt most az egészségügyi reform megkezdéséről kelle beszélni, szeretném azt mondani, hogy ez a reform tulajdonképpen 13 éve kezdődött el, 1987ben, aztán többkevesebb gyorsasággal, lassúsággal folyt, folydogált, de semmiképpen nem szerenc sés a kezdésről beszélni; ugyanakkor azonban jelenleg nem látjuk, hogy mi a célmodell, tehát legjobb erről nem beszélni. Végül pedig azt gondolom, hogy a gyógyítás csak egy orvos és egy beteg kapcsolatban értelmezhető, ezért semmi módon nem kezelhető közüg ynek. Az egészségügyi ellátás természetesen igen - úgy, ahogy Babák képviselő úr mondta , de a preambulumban a gyógyítás szó szerepel. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Horváth Zsolt képviselő úr következik, ugyancsak kétperces időtartamban hozzászólásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Bauer képviselő úr a szabad orvosválasztással kapcsolatban a 27. módosító javaslatra utalt. Logikai probléma van az ön állításával. A kö vetkezőre szeretném a figyelmét fölhívni. Ha van egy praxis, amelyiknek az átadásáról szól a javaslat, tehát hogy a működési jog szorosan személyhez kötődik, az nem elidegeníthető és nem folytatható. Ön ezt szeretné kivenni, és azt mondja, hogy ezt azért k ell, mert a szabad orvosválasztás ez esetben sérül. Felhívnám a figyelmét, hogy ez az orvos mindaddig, amíg aktív és dolgozik, őt az választotta, aki akarta. Amikor ez az orvos történetesen meghal, nyugdíjba megy vagy valami hasonló történik, ami miatt nem folytatja a praxisát, akkor megszűnik ez a tevékenység. (17.40) A beteg továbbra is akarhatja őt választani, csak aki meghalt meg nyugdíjba ment, azt nem lehet. Ilyen értelemben ha ez valóban a szabad orvosválasztás sérelme, akkor sérül - semmilyen más es et nincs, ugyanis nem szűkül a beteg választási lehetősége. Tehát amit ön mond, az egész egyszerűen nem érinti azt, amiről ön beszél, ezért mondtam azt, hogy ez riogatás. Ennek háromféle oka is lehet: tájékozatlanság - ha nagyon udvarias akarok lenni , fé lremagyarázás - ha kevésbé udvarias , és tudok még szigorúbb jelzőket is mondani, kiki beosztja, hogy miről lehet szó. Meggyőződésem, hogy a képviselő úr érti azt, amit elmondtam. Schvarcz képviselő úrnak szeretném elmondani, amennyiben az időm engedi, a preambulumbra visszatérve - próbálok pontosan idézni - a képviselő úr azt kifogásolja, hogy úgy fogalmazunk - és innen van az idézet , hogy "csak a szakmáját szerető orvostársadalom", mintha ez kizárna bárkit. Nem, szeretném felhívni a figyelmét, hogy a mondat, ha egy kicsit előrébbről kezdi, úgy hangzik, hogy az egészségügyi reform végrehajtása - vessző , és utána van még néhány kitétel, mint a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása. Higgye el nekem, hogy ez elképzelhetetlen az orvosok nélkül! A mondat nem kirekesztő, mindenki mást is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) enged benne megemlíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
