Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
33 Az igazságügyminiszter asszony már kitért arra, hogy megszűnt az elvándorlás. Én csak pontos adatokat emelnék ki a beszámolóból: például azok között, akiket - jogi szakvizsgával - a köztársasági elnök úr az időszak alatt bíróvá nevezett ki, négy kitűnő, egy jeles, tizenöt jó, tíz közepes és hét megfelelt szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező kezdte meg a pályát. Miután a vállalt és a megszabott 15 perces idő lejártához közeledek, nem az itt már kétszeresen is alkalmazott kínai udvariasság jegyében, de én a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében is szeretném megköszönni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a valóban részletes és mindenre kiter jedő beszámolót, és mindazoknak szeretnék köszönetet mondani, akik ebben a munkában közreműködtek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszó nokának. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Solt Pál Elnök Úr! Legfőbb Ügyész Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy őszinte tisztelettel köszöntsem az Országos Igazságsz olgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság vezetőit és a megyei bíróságok jelen lévő elnökeit. Első alkalommal tárgyalja az Országgyűlés az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről, illetve a bíróságok általános helyzetéről szóló táj ékoztatást. Május 19én tárgyalta ezt a tájékoztatót az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság, és támogatta ennek elfogadását, illetve határozati javaslatot nyújtott be az elfogadással kapcsolatban. Akkor mi kértük, hogy minél korábban kerüljön sor a parl amenti vitára, hiszen fontosnak tartottuk, hogy a tárgyidőszakhoz viszonylag közel kapjanak képet a képviselők - és a vitán keresztül az érdeklődő közvélemény - erről a témáról. (17.10) Sajnos elég hosszú idő telt el azóta. Ennek talán egy pozitív következ ménye lehetett: az, hogy az elnök úr tájékoztatót tudott adni nekünk szóbeli kiegészítésében, előterjesztésében az azóta, a tájékoztató megírása óta eltelt időszak új fejleményeiről, amelyek bizonyos tekintetben megerősítették a korábbi tapasztalatokat, bi zonyos tendenciák már élesebben kirajzolódhatnak. Mindenesetre mi örülünk, hogy a tájékoztató az Országgyűlés elé került, hiszen annak idején erről is vita folyt, hogy végül is mi a műfaja ennek - beszámoló, tájékoztató , ki tárgyalja, elegendőe, hogy az alkotmány- és igazságügyi bizottság, vagy pedig szükségese, hogy a parlament maga is tárgyalja. Úgy gondolom, helyes döntés született, hogy ide kerülhetett ez az anyag. Elhangzott már a vita eddigi szakaszában is néhány vélemény az elmúlt ciklusban féligmeddig megvalósult igazságügyi reformmal kapcsolatban, és abban egyetértek Isépy Tamás képviselőtársammal, hogy viszonylag megmerevedett álláspontokkal találkozunk, különböző törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok vitájánál ezt általában e l szoktuk mondani. Én azt hiszem, az ő felhívása ellenére most sem kerülhetjük meg, hogy egy bizonyos mélységig, amennyire egyébként maga a tájékoztató is tartalmazza, beszéljünk ennek a reformnak az előéletéről; és sajnos van utóélete is, sorsa is ennek a reformnak, erről is kell néhány szót szólni. Ahogy az anyag is beszélt róla, már az 1989es alkotmányreform során is felmerült, hogy változzon valamilyen módon a bírósági igazgatás; ez akkor nem történt meg. Ugyanakkor jelentős lépések megtörténtek, hisze n akkor született meg a bírák párttagságának, politikai tevékenységének teljes tilalmáról szóló rendelkezés, ekkor valósult meg a köztársasági elnök kinevezési jogköre a bírákkal kapcsolatban, leszámítva a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Az Igazságügyi Miniszt érium az ítélkező tevékenység szakmai felügyeletét megszüntette, illetve létrejött az ideiglenes bírói tanács is.
